Hagyományok kortárs megvilágításban, levendulaolaj, bencés szörp és csokoládé, százezernél is több turista évente. A korábbi Győrszentmártonban, a mai Pannonhalmán két évtizede folyamatos az építkezés.
Tiszteletteljes körséták, misék és zsolozsmázás – nagyot téved, aki azt gondolja, csak ez várja a Pannonhalmi Bencés Főapátságban. A világörökség részeként jegyzett műemlék messziről látszik Szent Márton hegyén, de közelebb érve szembetűnő az impozáns építményt körülvevő megannyi kortárs épület, amelyek a XXI. század spirituális és turisztikai kihívásaira egyszerre reagálnak.
A korábbi Győrszentmártonban, Kazinczy Ferenc levelezőtársa, Guzmics Izidor apát névadása nyomán Pannonhalmán két évtizede folyamatos az építkezés. Először a régi épületeket újították fel, új borászat, turistafogadó, étterem és parkoló készült, aztán tízéves folyamat befejezésekén felszentelték a bazilika felújított belső terét, ahol a középkori vörös márvány helyére derengően áttetsző ónix került. Legvégül egy újabb turistabejárat készült el, ahol a látogatók egy, a monostorfalba vágott kapun át érkeznek meg. A gyülekezés és felkészülés terepe ez, ahol a praktikus és lelki szempontok szinte észrevétlenül keverednek a kint és bent határán.
Egészen mást tükröz a bencés gimnázium új tornacsarnoka: helyét még a húsz éve készült rendezési terv jelölte ki az apátság egykori gyümölcsösében – a háttérben a monostor látképével. Egyik oldalról a félig a lejtőbe foglalt tornacsarnok szinte nem is látszik, a másikról viszont méltó párja a gimnázium markáns épülettömbjének, sötét téglaburkolatával és finom tagoltságával újabb súlypontot ad a kortárs panorámának.
Lent, a település központjában áll az apátsági major és a múzeum új épülete. Mindkettőt a főapátság régi, lepusztult gazdasági objektumából alakították ki, és ritka érintkezési pont a település és a bencések között, akik eddig jobbára a Szent Márton-hegy tetején, zöldmezősen építkeztek. Mindez szimbolikusan és vizuálisan is erősen elkülönült a kisváros falusias képétől. Az új majorsági épület már csak méretei miatt is átformálta a központot, aminek egy fekvő hatos számalakzatot formázó tömbje többszörösen is rímel a kanyargó utcákra és a hegyre felfutó ösvényre. A heggyel szemben ki lehet ülni az árkádok alá, a múzeumban pedig többek között a Pannónia szőlőskertje című kiállítás látható jelenleg, ami a hegyoldalba vájt 422 méter hosszú pincerendszerben mutatja be a helyi szőlőtermesztés és bortermelés történetét.
A történelmi monostorközpont körül az újabb és újabb épületek egy komplex fejlesztési program keretében készültek. Az EU regionális programjai, illetve az Új Magyarország fejlesztési terv finanszírozásával először egy új borászat nyitotta meg a sort, 2003-ban. A bencések a korábban államosított területeik egy részének visszavásárlása után a Magyar Külkereskedelmi Bankkal alakítottak közös társaságot. Rizling, tramini érik itt, de megpróbálkoztak a vörössel is, kifejezetten híres lett a háziasított pinot noirjuk. A Szent Márton-hegy délkeleti lejtőin majd ezeréves hagyomány a borászat, ám a vállalkozás többszörösen megújult. Az Apátsági Pincészet abban is úttörő volt, hogy must- és borbarát gravitációs technológiát honosított meg a győri Czita építésziroda, Czigány Tamás és Papp Róbert tervezte különleges, iskolateremtő pinceépületben.
A technológia kíméli a szőlőt és a mustot azzal, hogy nem sietteti a folyamatot, mindkettő csak a saját súlyával száll alá a darálóból a présbe, onnan a még lejjebb elhelyezett acéltartályokba, majd csöveken áramlik tovább a téglaboltozatos pincébe. A távolságot 30 méter mély vasbeton kúton át teszi meg, amiből kifelé csupán a kúthenger felső kőkaréja látszik és a kiemelkedő présház simára csiszolt süttői mészkő tömbje, szikár ünnepélyességével. Formája szinte szakrális jellé redukált házforma, mint egy emlékmű, lecsupaszítva őrzi a régi présházak nyeregtetős és a hegyhez tapadó formáját.
Az apátságnak ez a második modern épülete ugyanolyan elismeréseket gyűjtött be, mint a vele párhuzamosan elkészült, Skardelli György és Lázár Ferenc által tervezett turistafogadó. Itt sincs semmi archaizálás, kívülről hozzátoldott díszletelem. Innen a turisták erdei úton indulnak felfelé, ami félig a lombkoronaszinten vezet. A várfalba épített, 2013-ban átadott újabb látogatóbejáraton át egy lifttel egyből az apátságba juthatnak, a hagyományos főbejáratot elkerülve. Szembetűnő az az ergonómia, amivel az új építmények kulturált mederben terelgetik a turistatömeget, hiszen ez mégiscsak egy működő monostor szerzetesekkel – és a legendás, nagy hírű gimnáziummal.
A Szent Márton-hegyet alapvetően átformáló fejlesztések közül a legmerészebb a bazilika felújítása. A historizáló berendezés kitakarítása miatt erős kritika érte még az egyházon belül is a bencéseket, akik a világi projekteknél is szokatlan alapossággal készítették elő a megújulást, választották ki a világhírű brit építészt, John Pawsont. Megérte, hiszen az ő tervei alapján áramvonalasított bazilikának a csodájára járnak (HVG, 2012. szeptember 15.).
A természetközeli egyszerűség mintapéldája a hegy nyugati lábánál épült új zarándokszállás. A puritán épületeket az erdő szélén álló fakápolna „ellensúlyozza”, a napfénnyel játszó, pompás faszerkezete – ami 2011-ben a Média Építészeti Díját kapta – jutalomjáték lehetett a Czita iroda építészeinek. Már Szent Benedek regulája is súlyt helyezett a vendégek méltó fogadására, és a rend elképzelése itt is pontos volt: olcsó és egyszerű körülményeket kértek.
A borászat túloldalán gazdasági udvar terül el a nyár elején virágzó levendulással, de van itt gyógynövénykert és mini-biomasszafűtőmű is. Utóbbi a saját levendulaszalmát, venyigét, fahulladékot elégetve termel energiát, és egyben oktatóközpontul is szolgál: a diákcsoportoknak környezetvédelmi filmeket vetítenek. A napelemes tetővel fedett épületek egyikében pedig kedélyjavító hatású levendulaolajat préselnek. A különleges figyelem aligha véletlen: a rend perjele, azaz gazdasági vezetője, Hortobágyi Cirill atya amellett, hogy teológus, fizika–biológia szakos tanár is, diplomamunkáját Pannonhalma és környéke flórájáról írta.
A gondosan művelt föld ugyanúgy a stratégiaépítés része, mint a bencés csokoládék, gyógyteák vagy likőrök. A háromféle likőr régi bencés receptúra alapján készül, gyógynövények és alma-, illetve cigánymeggypálinka elegyéből. Igaz, egyiket sem itt állítják elő, ahogy a gyógyteákat sem: utóbbiakat a Herbáriával, előbbieket az Agárdi Pálinkafőzdével közösen gyártják, a csokoládé pedig a Rózsavölgyi manufaktúrával közös produkció. Pannonhalmán szerzetesek és külső munkatársak együtt dolgoznak, és a turizmust is a misszió részeként fogják fel, ahol egy szerzetesrend a saját „küldetését is hirdeti”.
Régi és új természetesen keveredik a monostorban, tereit az egyszerűség, a környezettel való együttélés, a letisztultság, a funkcionalitás és a fenntarthatóság jellemzi. És hazai meg nemzetközi építészeti díjak. Magyarországon alig találni hangsúlyosan egymás mellett ennyi maradandó kortárs épületet – hasonló „kortárs skanzenként” talán csak az óbudai Graphisoft Park juthat eszünkbe, de ott nem a régmúlttal ilyen szimbiózisban, és nem egy kimagasló hegy tetején. A folyamatosan formálódó Pannonhalma olyan tükör, amiben mintha a jobbik, európai arcunkat láthatnánk meg. Minden tér emberléptékű, mert ez soha nem volt nagy kolostor, a történelmi mag köré újabb és újabb – középkori, barokk, majd a klasszicista – réteg épült; az erős kortárs jelenlétet akár természetesnek is tekinthetjük.
TORMA TAMÁS
A minisztériumnak világossá kell tennie, hogy Gustav Klimt Afrikai herceg című festményének kiviteli engedélyeztetési folyamata során becsapták őket, vagy ők hibáztak. Enélkül rajtuk marad a gyanú, hogy valami még súlyosabb dolog történt – állítja Molnos Péter művészettörténész.
Azt nem tudtuk meg, hogy ki, hol és mikor jelenti be az eredményt.
Az őrmestert a történtek után eltiltották minden szakmai és nyilvános szerepléstől, és a tervezett előadásait sem tarthatta meg.
Hideg ételre lehet majd költeni az utalványt, pénzre nem váltható át.
A BKV belső vizsgálatot indított.
A létesítmény egyelőre arra vár, hogy újra kinyithassanak.
