A Pride volt az Orbán-rendszer temetési menete
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
Tavaly novemberben jelentette be Hans Zimmer, hogy életében először európai koncertkörútra indul, mi pedig örömmel vettünk tudomást arról, hogy a turné során Budapestet is útba ejti. Most végre eljött a nap, az epic filmzenék atyja este 8-tól a magyar fővárosban mutatja meg, hogyan lehet igazi show-t varázsolni a filmzenékből.
Talán a hangulatba kerülés szempontjából jobb is, hogy nem kell nagy meglepetésekre számítanunk, ugyanis ha megnézzük az elmúlt hetek setlistjeit, a számsorrend szinte az elejétől a végéig ugyanaz: néhány kivételtől eltekintve filmes blokkokból épül fel a műsor.
A nyitányban öt film dalait adja elő zenekarával: a Miss Daisy sofőrje, a Sherlock Holmes, a Madagaszkár, Az utolsó esély és az Angyalok és démonok dallamai csendülnek fel, majd következik egy blokk a Gladiátor zenéiből.
A Da Vinci-kód főtémája után csatlakozik hozzá Lebo M, aki Az Oroszlánkirály filmzenéjének összetéveszthetetlen énekhangja, hogy a rajzfilm legismertebb dalait előadják. Aztán jön egy A Karib-tenger kalózai-blokk, amit a Tiszta románc és az Esőember főcímzenéi követnek.
Még egy ömlesztett rész jön, amelyben Az acélember, Az őrület határán és A csodálatos Pókember 2 témáiból válogat, és a végére hagyja az igazi nagyágyúkat, a Christopher Nolan filmjeihez írt zenéit. Valószínűleg itt lesz nagy szerepe az Incubus-gitáros Mike Einzigernek, legalábbis több európai koncerten ezen a ponton lépett színpadra az ex-Smiths-tag Johnny Marr.
A sötét lovag és A sötét lovag: Felemelkedés zenéiből alkotott blokk után a Csillagok között, végül pedig az Eredet filmzenéi hangzanak majd el.
Az 58 éves komponista tinédzserkorában hagyta ott Németországot London kedvéért, ahol főként újhullámos zenekarok billentyűseként kezdte zenei karrierjét. Kisebb-nagyobb angol filmek után aztán 1988-ban került a hollywoodi filmek közelébe, akkor az Esőember filmzenéjével Oscarra is jelölték.
A következő években olyan filmekhez írt zenét, mint a Thelma és Louise vagy aTiszta románc, de a legnagyobb sikert az 1994-es Az oroszlánkirály zenéje jelentette neki, amiért meg is kapta az Oscar-díjat, ráadásul olyanok elől vitte el a díjat, mint a Forrest Gump zenéjét szerző Alan Silvestri vagy A remény rabjaiért jelölt Thomas Newman.
Ezt követően már végképp beindult a karrierje, azóta 8-szor jelölték az Akadémia díjára, a Kinek a papné (1996), a Lesz ez még így se! (1997), Az őrület határán (1998), az Egyiptom hercege (1998), a Gladiátor (2000), a Sherlock Holmes (2009), az Eredet (2010) és legutóbb a Csillagok között (2014) zenéjéért.
Kultúra – frissen, első kézből. Kövesse a HVG Kult Facebook-oldalát!
