„ A gondolkodás közössége, kíváncsiság a világban zajló dolgok iránt, valamint az éppen zajló történések tiszteletben tartása – és a vágy mindezek vizuális leírására.” Henri Cartier-Bresson fogalmazta meg e szavakkal a világ leghíresebb fotóügynökségének az ars poeticáját. A Robert Capa, David  Seymour ’Chim’, George Rodger és Henri Cartier- Bresson által 1947-ben alapított Magnum Photos International ma is a legmagasabb színvonalú fotográfiai tartalmat biztosítja a média, kiadók, galériák, vállalatok és kulturális intézmények számára.

A párizsi székhelyű ügynökség print értékesítési részlegének vezetője, Simone Klein az Art Market Budapest meghívására látogatott Budapestre. A kortárs képzőművészeti vásár október 16-ig látogatható a Millenáris épületeiben. Itt beszélgettünk vele.

Lea Lund

Simone Klein: A Magnum Photos nem szerepel idén az Art Marketen. Arra szól a felkérésem, hogy egy konferenciát tartsak a fotókereskedelemről, a Magnum Photosról. Személyesen is nagyon érdekel ez az esemény, egyrészt azért, mert a fotóalkotásnak olyan területére nyerhetek betekintést, amit kevéssé ismerek, másrészt a jövetelem célja a kapcsolatfelvétel. Szeretnék tájékozódni arról, milyen formában vehetne részt az Art Marketen és azon belül annak fotó szekciója, az Art Photo Budapesten a Magnum Photos egy következő alkalommal.

hvg.hu: Milyen témákat tart fontosnak  kifejteni a fotókereskedelem kapcsán?

Simone Klein: A fotókereskedelem kezdete, európai története, jelenlegi helyzete a digitális világban, a Magnum poziciója ebben a folyamatban – ezek képezik nagy vonalakban a konferencia tematikáját. Az online piactér fejlődéséről is beszélek majd, továbbá annak a jelentőségéről, hogy egy potenciális gyűjteményi tárgyat a maga fizikai valóságában lehessen értékelni. Ez ugyanis alapvető szempont egy gyűjtő számára, akinek az a célja, hogy egy újabb művel gazdagítsa a gyűjteményét. Az alkotással való első kapcsolat különösen közel áll a szívemhez.

hvg.hu: Fotótörténészként milyen benyomásai vannak a kelet-európai  fotográfiáról?

Simone Klein: A 20. század legjelentősebb fotóművészei között szereplő nagy mesterek, mint Brassai, Joseph Sudek vagy André Kertész művei gyakran szerepelnek fotószalonokon, árveréseken Európában és az Egyesült Államokban egyaránt. A kortárs lengyel és orosz fotókínálatot ismerem valamelyest, de ezzel együtt nincs átfogó képem a kelet-európai országok alkotásairól. Az Art Market kiváló alkalom, hogy informálódjak ezen a területen. A régióból néhány galéria kiállít a Paris Photón, amit különösen érdekesnek tartok.

hvg.hu: Milyen jelentősége van a fotókereskedelem fejlődése szempontjából a vásároknak?

Simone Klein: Megkerülhetetlen a szerepük. A 90-es évek végétől a Paris Photo, az utóbbi időben a Photo London és a 70-es évektől a New York- i AIPAD nemzetközi szalonok nagyban hozzájárultak a fotókereskedelem fejlődéséhez. Kiváltképpen a Paris Photo képviseli a világ fotóalkotásainak a legszélesebb panorámáját, ott minden évben lehet új felfedezéseket tenni.

hvg.hu A gazdasági válság milyen hatással volt az európai piacra?

Simone Klein: A piac eléggé stabil. Sok neves galéria klasszikus fotográfiai programot kínál, míg az új galériák inkább a kortárs fotók felé mennek el.  A kortárs fotográfiai műtárgy piaca kissé aktívabb azáltal, hogy folyamatosan születnek új alkotások. A vintage és a 19. századi fotográfia piaca szűkebb, mert sok jelentős nyomat nagy gyűjtemények és intézmények birtokába került.  Azért időről időre felbukkannak képek aukciókon New Yorkban, Londonban vagy Párizsban, illetve rangos galériák standjain kerülnek kiállításra a Paris Photón vagy az Art Baselen. Biztos vagyok benne, hogy a fontos, ritka, megkérdőjelezhetetlen eredetű fényképeknek az 1920-as, 30-as évekből egyre nagyobb lesz az értéke.

Andreas Gursky

hvg.hu: Az  árveréseken mi volt az eddigi legmagasabb összeg, amiért egy fotóalkotás elkelt?

Simone Klein: Andreas Gursky Rhein II című  alkotása  vezeti a listát (kromogén print,1999, 185,4 x 363,5 cm) : 2011-ben 4440 millió dollárért kelt el a Christie' s árverésén.  Ez idáig ez a legmagasabb eladási ára egy kortárs fotónak. A klasszikus fotók olykor egymillió dollár, euró vagy font feletti értékben találnak vevőre az aukciókon. Az árak minden bizonnyal még emelkedni fognak ezen a területen, de akár egy ikonikus klasszikus fotó sem érheti el egyes antik vagy modern képzőművészeti tárgyak árát.

hvg.hu: Az 1980-as években még alacsonyabb rendű művészeti ágnak tartották a fotográfiát.  Mennyire változott a szerepe, a társadalomformáló ereje az utóbbi évtizedekben?

Simone Klein: A fotográfia mindig is a dokumentáció és a művészet között ingadozott. Az 1990-es évektől aztán elismert művészi kifejezési forma lett  a monumentális méretű színes fotók megjelenésével, amelyek  azzal a célzattal készültek, hogy festmények módján díszítsék a falat. Újabb áttörést hozott a digitális fényképezés, ami tovább bővítette a lehetőségeket. Minden technikai újítás új mérföldkövet jelölt nem csak a fotótörténetben, de éppúgy a fotó mint műalkotás terén.