Nagy visszhangot váltott ki Carlo Rovelli a fizikusok rossz lelkiismeretét firtató kötete, melyben az atomfegyverek tudományának közel száz évét tekinti át. A civilizációnkat elpusztítani képes fegyverekről és az emberek veszélyérzetéről beszélgetünk a természettudós-filozófussal.
A velencei filmfesztiválon másodízben debütált Horvát Lili-film. A Jegyzeteim a Marsról című romantikus dráma a rendező első angol nyelvű, nemzetközi koprodukcióban készült darabja. „Kész kötéltánc volt ez a film” mondja az alkotó, aki arról is mesélt, hogy a Nemzeti Filmintézet miatt a főszereplőket is cserélni kellett.
Egy bátor anya, aki a természet őserejének tűnik, de egy hallgatag férfi segítségére szorul. A Disney+ beteljesítette az amerikai írószupersztár Bret Easton Ellis vágyát. Szubjektív családtörténetet, hátulnézetből, Vásárhelyi Máriától. Mozart-expedíció a Müpában. Ez a HVG kulturális ajánlója.
„Szerettem volna valamit mondani arról, mi van az én nemzedékemmel, mi ez a fura elveszettség” – mondja Olasz Renátó színész, rendező részben önéletrajzi alkotásáról, a Minden csillagról. Mitől érzik magukat elveszettnek a mai harmincasok? Mit tanult Olasz Renátó mesterétől, Tarr Bélától? Hogyan készített no-budget filmet, és bízik-e a filmes rendszerváltásban?
Különleges szerelmi dráma a Can Themba dél-afrikai író elbeszéléséből született dzsesszopera, Az Öltöny a Maladype Színház előadásában. Kovács Adriánnal, a mű komponistájával beszélgettünk.
A közösségi média cápái testközelből, a Facebook felsővezetői köréből. Film szeretni való, idegesítő, egymás és önmaguk agyára menő fiatalokról. A mindennapok költészete képekben. Ez a HVG kulturális ajánlója.
Jakab György történész a magyar történelem és a nemzeti áldozattudat nyomában. Gabriel García Márquez szellemi örökösének dokumentumregénye egy extravagáns kolumbiai szobrásznőről, akit García Márquez mentett meg az állami terrortól. Az argentin fociválogatott győzelmét a mikrofonba harsogó tudósító, aki a körülötte üvöltő rajongók körében szép csendben megfullad. Ez a HVG kulturális ajánlója.
A Tóték ősbemutatójára készített plakáttal robbant be, aztán sok egyéb mellett legendás lemezborítóival tűnt ki. Tízévente megunja, amit csinál. Az Orbán-korszakban dühítette a butaság, a sötétség, a szűklátókörűség, és megdöbbenti, hogy még ma is vannak, akik azt hiszik, hogy jó királyuk van.
Bemutatjuk Max Walker-Silverman író-rendező személyes élményeken alapuló cowboyfilmjét, a szentendrei készülődést az Ámos Imre-emlékévre és Pion István szomorú felnövésregényét.
Egy daganatos diagnózis után sok beteg első gondolata nem a kezelés, hanem a halál lehetősége. A félelem ilyenkor nemcsak érthető reakció, hanem olyan lelki teher is lehet, amely leköti a megküzdéshez szükséges erőforrásokat. Prezenszki Zsuzsanna pszichiáter, pszichoterapeuta új, ingyenesen elérhető kézikönyve abban segít, hogyan találhatnak a betegek kapaszkodókat a diagnózis után: légzéssel, relaxációval, imaginációval, a tévhitek átdolgozásával és a saját belső tartalékaik felfedezésével.
Időutazás 16 mm-es celluloidon: a szellemi arisztokraták klubjaként indult, a Kádár-korszakban a szabadság menedékét jelentette, a rendszerváltás után nem volt könnyű túlélnie, most van ok reménykedni abban, hogy van jövője.
Az Almodóvar-filmek múzsájára 79 évesen talál rá a szerelem, kiállítás a divatról nem csak a divat szerelmeseinek, a titokzatos és legnépszerűbb angol nyelvű opera. Ez a HVG kulturális ajánlója.
Az 1930-as évek Európájában a növekvő veszélyekre figyelmeztetett Jean Giraudoux francia író a Trójában nem lesz háború című darabjában. Az Iliász illusztris alakjait felvonultató drámát Kovalik Balázs mai környezetben állította színpadra az Örkény Színházban. A Münchenben élő rendező, tanszékvezető örül, hogy megúszhatta az elmúlt tizenhat évben a politika által megkövetelt érdekviszonyokat, a megfelelési kényszert, a Fidesz bukása utáni helyzetről pedig azt mondja, hisz a társadalom morális megtisztulásában és reméli, hogy a magyarok józanabbak, humánusabbak lesznek.
A hazai neoavantgárd aranykora, mikor a művészet még tétre menő, húsba vágó játék volt. Mit érez egy művész, akinek kicsúszik a kezéből élete fő műve? Különleges filmekre és kiállításra hívjuk fel a figyelmet.
40 éve kutatja az emlő rosszindulatú daganatait Kulka Janina patológus. Az elhivatott diagnosztát abból az alkalomból kerestük meg, hogy nemrég Vladimir Totovic-díjban részesült a patológia területén végzett kiemelkedő tevékenységéért.
A francia író bizarr és abszurd háborús élményei és egy súlyos sebesülés nyomán kezdett el szépirodalommal foglalkozni. Magyarul nemrég megjelent, Budapesten, az állatkertben is játszódó regényében nyilas verőlegényeket, magyar fasisztákat elűző hiénákról is olvashatunk. A könyv hazai bemutatóján találkoztunk a szerzővel.
Jamie Vardy meseszerű élete a Netflixen, egy besúgó és az underground „konkrét zene” a szocializmusban, szürreális macska Tel Avivban, képletes anyagyilkosság a Jurányi színpadán. Ez a HVG kulturális ajánlója.
Mark Rothko élő és lélegző képei Firenzében, Harold Pinter abszurdja a Katonában, Schumann és Wagner a Fesztiválzenekar előadásában. Kulturális ajánló.
Barabási Albert-László akkor vág bele egy kutatásba, ha úgy érzi, hogy bostoni laborja egyedi módon tudja azt megközelíteni és potenciális áttörésre lehet számítani. A nemzetközi hírű tudós az orvoslás és a fizikai hálózatok mellett újabban a képzőművészeti folyamatok adatalapú megközelítése iránt is érdeklődik.
A szüleitől tanulta, hogy mindig azok mellé kell állni, akiket kirekesztenek, bántanak, a rendszerváltás után döntötte el, hogy kizárólag roma ügyekkel foglalkozik. Jelszava, hogy „ahol szamárpad van, rendes ember abban ül”. „Plakátjavításért” többször meggyűlt a baja a rendőrökkel, a mostani választási kampányban ismét akcióba lépett, nála Mészáros Lőrinc, Orbán Viktor és egy zebra üzente Hatvanpusztának, hogy „nem fizetünk”. HVG-portré.
