Lehetett-e újabb pilóta-öngyilkosság az Air India júniusi tragédiája?
Nemcsak a gépeket kell karbantartani, hanem a pilóták lelkét is.
Nem csak a reformáció vezéralakja volt Luther Márton – írja az e heti HVG. Az emlékévben azt is érdemes felidézni, hogy mesterien alkalmazta korának új médiáját, a könyvnyomtatást.
A világ első médiastratégájának Andrew Pettegree skót történész kiáltotta ki Luther, a márka (Brand Luther) című könyvében a reformátort. A kutató nem kevesebbet állít, mint hogy korának legnagyobb példányszámban publikáló szerzőjeként Luther keltette igazán életre a könyvnyomtatást, majd egy évszázaddal Gutenberg után.
Idén lesz ötszáz éve, hogy Luther kiszögezte nevezetes – és hamarosan az egyház kettészakadásához vezető – tételeit a wittenbergi templomkapura. Igaz, nem is biztos, hogy ő volt az, bizonytalan a szögezés is. Luther nem is ezzel keltett vihart, érvel Pettegree, hanem egy évvel későbbi röpiratával.
Aligha ünnepelnék ma ugyanis Luthert, ha nem használta volna mesterien az új médiát. Jó érzékkel ismerte föl, hogy a széles nyilvánosság védi meg a legjobban – márpedig szüksége volt a védelemre. Uralkodója, az egyébként mélyen katolikus Bölcs Frigyes megtagadta ugyan a kiadatását Rómának, de Luther folyamatosan úgy érezhette, hogy eretneknek minősített nézetei miatt veszélyben forog az élete. Ismertségét és ezzel járó védettségét az írásai alapozták meg.
Korában forradalminak számító írásairól, a reformáció emlékévéről a HVG hetilap e heti számában olvashat.
Nemcsak a gépeket kell karbantartani, hanem a pilóták lelkét is.
A háború mellett harc folyik az élelmiszerért, és repedezik a klánok és a Hamász hallgatólagos paktuma.
Vihart kavart a Kneecap fellépése a Sziget Fesztiválon, a kormány után több mint 150 művész is azt követelte, hogy mondják le a koncertet.
Az influenszernek bíróság elé kellett állnia, de hozzászólása még a bírót is megnevettette.