Az eddig jóformán észrevétlen művészeti menedzser a legnagyobb állami mecénás szervezet, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) alelnöki székéből pöccinthette ki Orbán Viktor miniszterelnök egykori beszédíróját, a kegyvesztett Doncsev Andrást. Lőrinczy így Vidnyánszky Attila rendező mellett a legfontosabb fideszes színházipari potentáttá vált.

A HVG portréja szerint a rapid karrier első lépéseként Lőrinczy Lázár Jánossal barátkozott össze: 2012 óta a hódmezővásárhelyi művelődési ház tanácsadója. Ügyességére jellemző, hogy a kulturális kormányzásban Lázár ellenlábasának tartott Balog Zoltán emberierőforrás-miniszterrel is megtalálta a hangot, aki 2014-ben kinevezte a Budapesti Operettszínház élére. A következő évben aztán a miniszter tanácsadó testületének, a mindenható Színházművészeti Bizottságnak, majd az NKA Színházművészeti kollégiumának a miniszter által kinevezett tagja lett. Az idén pedig a Jászai Mari-díj Bizottság elnöki posztjával bővítették a portfólióját. Joggal mondta: „Nincs olyan színházművészeti pályázat, amelyre ne lenne rálátásom.”

A ma ötvenéves Lőrinczynek mindenre rálátása van, nem véletlenül mondta magát régebben előszeretettel az Operettszínház Richelieu-jének. Végül azért léphetett 2014-ben a fénybe, mert a többedik eredménytelen pályázat után akkorra vált világossá Kerényinek, hogy a Fidesz – valószínűleg Vidnyánszky ellenszenve miatt – nem fogja rá bízni újra a színházat.

A HVG informátorai szerint azért kaphatta meg Lőrinczy az Operett után az NKA-t is, mert Balog Zoltán igyekszik a három nagy előadóművészeti lobbistával (az Operaházat vezető Ókovács Szilveszterrel, a Müpát irányító Káel Csabával és a  Magyar Teátrumi Társaságot és részben a művészeti akadémiát maga mögött tudó nemzetis Vidnyánszky Attilával) szemben mindeddig súlytalan figurát helyzetbe hozni, akit ő emelt fel, és nem kell félnie, hogy önálló kultúrpolitikát gyakorol. Balog Lőrinczy kinevezésével ráadásul Lázárnak is gesztust tett.

A portrét a HVG e heti számában olvashatják.

hvg