Habár sokan elítélik, a halálbüntetés még mindig legális az Egyesült Államok 31 tagállamában. Igaz, az utóbbi 20 évben csökkent a halálos ítéletek száma, de napjainkban is történnek kivégzések.

Mielőtt megkapják a halálos injekciót, lövést, villamosszéket, az elítéltek rendelhetnek maguknak egy utolsó vacsorát. Ennek kritériumai államonként eltérőek: Floridában például maximum 40$ (körülbelül 10 ezer ft) értékben kérhet valaki ételt, és csak olyat, melyet a börtön falai között készítenek.

Henry Hargreaves ételfotós sosem értett egyet a halálbüntetéssel, és mikor 2011-ben meghallotta, hogy a texasi igazságszolgáltatás megtiltotta az utolsó vacsora jogát, elkezdte érdekelni ez a hagyomány. A texasi elítéltek kívánságaiból egyébként már egy szakácskönyv is készült: Meals to Die For (Ételek, amelyekért meg kell halni) címmel egy olyan szakács tollából, aki éveken át a texasi kivégzések helyszínén, a hírhedt huntsville-i börtönben dolgozott..

Hargreaves a „No Seconds” és a „A Year of Killing” című sorozataiban beállított fotókon keresztül idézte fel az elítéltek utolsó vacsoráit. Mivel a valódi menükről nem maradtak fent képek, saját koncepciót kellett alkotnia. Annak ellenére, hogy megvan a véleménye a halálbüntetésről, nem azt akarja hangsúlyozni, inkább beszélgetést akar indítani a témában, melyhez képei kiváló alapanyagok.

Volt elítélt, aki fagylaltot rendelt, volt viszont olyan is, aki visszautasította az evést. A legszegényesebb vacsorát Victor Feguer (28, Iowa, emberrablás és gyilkosság) választotta: egy szem olívabogyót a magjával együtt.

A fotós többi képe ide kattintva tekinthető meg.

Kapcsolt kép: Youtube / Henry Hargreavens