Magyar patrióták találták ki a homoszexualitást
Érthetetlennek tűnhet, hogy a szexuális kisebbségek negatív megkülönböztetése zajlik ma Magyarországon, miközben a magyarok nem keveset tettek hozzá a homoszexualitás kultúrtörténetéhez.
1986. november 4-én Nagykanizsán adott koncertet a Linda című sorozat sztárja, Görbe Nóra, akit az Első Emelet zenekar kísért. Az 1956-os forradalom legsötétebb napjának (amikor a szovjet csapatok megszállták Magyarországot) 30 éves évfordulóján, mondjuk valóban elég forradalmi tett volt 56-os pólóban közönség elé lépni, még egy olyan zenekarnak is, mint az Első Emelet. (Fotó erről itt.)
Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára most közzétett ügynöki jelentései szerint ezt a gesztust „a koncert fiatal közönsége üdvrivalgással fogadta”. A besúgó azt is hozzátette, hogy az együttes tagjai — a rendezők közbelépésére — a koncert második részére átöltöztek.
A jelentéshez megjegyzést is csatolt a titkosszolgálat, amelyben leírják, hogy „az Első Emelet együttes nem a politikai állásfoglalásairól volt híres, de az 1986-ban megjelent 3. lemezükön található olyan szöveg, amelynek politikai felhangja is lehetett”.
Idézi az Új harci dal című nótájuk második strófáját:
„Félünk, hogy vágást kapunk
Hát inkább jól odacsapunk
És úgy is repkedünk
Ha már nincs senki ellenünk”
Ezt szerintük akár úgy is lehet értelmezni, hogy a hatalomról szól, amely fél a társadalomtól, és odacsap akkor is, amikor már a kádári „aki nincs ellenünk, az velünk van” jelszó van érvényben.
Egy másik „problémás” számukra is rávilágít a jelentés, az „Állj, vagy lövök!” című slágerre, amit a Tessék választani című fesztiválon az illetékesek csak „Állj, vagy jövök!” címmel engedtek bemutatni.
Itt a „forradalmi” dal:
