Kiterjedt tevékenységet végzett az 1956 után újjászervezett állambiztonsági hálózat. Hiába lenne meg a politikai szándék a Tisza-kormány részéről az ügynökakták megnyitására, a rendszerváltáskori, majd az azt követő tetemes iratmegsemmisítések miatt aligha valósulhat meg a tisztánlátás.
Mint az utóbbi napok megmutatták, valami hibádzik a nemzetbiztonsági szolgálatoknál. Kérdés, hogy ez kisiklás vagy rendszerhiba. Ahogy az is, hogy a kádári időkben kialakult mentalitás, a nemzet helyett a hatalmat kiszolgálni, mennyire hagy nyomot a mai működésükön.
„A magam felfogása szerint a demokratikus ellenzéknek az lehetett volna a feladata, hogy csillapítólag hasson az egymás iránt engesztelhetetlen gyűlölettel viseltető csoportokra” – ez volt a múlt héten, 78 éves korában elhunyt író-történész krédója.
A foglalkozásokat Kereszty Kornél vezette a Dagály utcai ifjúsági házban, ám az állambiztonság úgy döntött, hogy Keresztyt ki kell szorítani a helyről.
A történész szerint az államfő édesapjának semmi félnivalója nem lehetett a pártállami rendszertől, ezt bizonyítja, hogy nem maradtak fenn adatok arról, hogy az állambiztonság megfigyelés alatt tartotta volna dr. Sulyok Lászlót, mint az a nyilas vagy nemzetiszocialista múlttal rendelkezők esetében gyakori volt, illetve az is tény, hogy sem Sulyok László, sem a gyermekei pártállam alatti karrierjét nem hátráltatták az 1944-ben történtek.
Az ügynök a Nobel-díjas tudós egyik kedvenc tanítványa volt.
Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára szerint a továbbiakban a Beatrice frontemberét már nem kezelték ellenséges személyként.
Hatvan éves, megállapodott, háromgyerekes családapa, több mint húsz éve egy kéményseprő cégnél dolgozik, elégedett az életével, és nyáron újra fellép Orfűn, a Toxic fesztiválon. A 80-as években a CPg punkzenekar alapítójaként két évet ült államellenes izgatás miatt, aztán a katonaság elől Amerikáig menekült. Hogy volt pontosan a csirkedarálásos-koncert? Mi volt az Erdős Péterrel való találkozón? Hogy éltek a punkok Pol Pot megyében? Interjú Benkő Zoltán Güzüvel.
Az 1950-es években bárkire rá lehetett fogni, hogy szabotál, ami akár halálos ítéletet is jelenthetett.
A Kádár-rezsim titkosszolgálata 41 ügynökkel figyeltette az írót.
A popcézár egy németországi úton tüntetett el a magyar zenekarok napidíjából pár márkát.
Az egykori legendás gitáros, Radics Béla durván beszólt az Illésnek és az Omegának – mindezt egy ügynöki jelentésből tudhattuk meg.
A szovjet típusú magyarországi államhatalom és a zsidó felekezet viszonyáról eddig nem jelent meg átfogó igényű munka. Ezért kiemelkedő fontosságú a holokauszt utáni magyarországi zsidóság társadalmi helyzetét kutató Kovács András könyve, A Kádár-rendszer és a zsidók, amely egyszerre 33 év történetét áttekintő tanulmány és az annak megállapításait bizonyító dokumentum-gyűjtemény.
Lang Györgyit egy közlekedési kihágás miatt akarták sarokba szorítani.
Görbe Nóra koncertjén például a zenekar tagjainak pólóján 56-os szám volt.
A legendás sportriportert egyetemista korában figyelte meg az államhatalom, mert a Fradi B-közép következő vezetőjét látták benne.
1957. október 23-án a Toldy Ferenc Gimnázium diákjai néma tüntetésen emlékeztek a szabadságharc hőseiről. A tüntetés szervezője a fiatal történelemtanár, Antall József volt. Az ügyről az állambiztonság is tudomást szerzett.
Arra kérték, támogassa a Belügyminisztérium munkáját az állam és az egyházak együttműködésének előmozdítására, és nem tudta, hogy tulajdonképpen ez a kérés információszerzésre vonatkozik - mondta Lehel László, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója, akiről korábban a Magyar Nemzet írta meg, hogy Filozófus fedőnéven jelenthetett a protestáns egyházi élet szereplőiről.
Gyanús volt az állambiztonságnak a rendszerváltás hajnala előtt, hogy Orbán Viktor és Kövér László Soros György pénzéből finanszírozza a Századvéget – írta a 444.hu a megfigyelésekről szóló egyik jelentést idézve.
Jelentős mennyiségű kommunista állambiztonsági iratot találtak Lengyelországban egy néhai kommunista miniszter házában. Ezek között egy Bolek nevű ügynök jelentései is szerepelnek, ami állítólag a volt lengyel elnök, a nyolcvanas évek Szolidaritás mozgalmának egyik alapítója, Lech Walesa fedőneve. Ő a sokadszor felmerült vádra annyit reagált, hogy "hazugsággal, rágalommal, hamisítvánnyal nem lehet megváltoztatni a tényeket".
