Népszínház utca 22.
A Népszínház utca folyamatos felértékelődése ellenére ma még mindig nem tartozik Budapest előkelő városrészei közé. Annál előkelőbb az egykori Polgári Serfőzde bérháza, mely a Kiss József utca sarkán áll. A háromszögszerűen elnyúló zöld ház tetejét hatalmas mozaik díszíti. Noha a kép első ránézésre valamely bibliai jelenethez hasonlít a legjobban, valójában a sörivás dicsőítéséről szól.
Az épület a kőbányai sörgyár bérházaként, Vidor Emil tervei alapján épült 1906-ban. A felső szintjén látható 60 négyzetméteres mozaikok Dudits Andor tervei szerint, Róth Miksa műhelyében készültek. Az épület nagyobb, mint amekkorának látszik, mindkét határoló utcából nyílik egy-egy bejárata, melyekből több különálló lépcsőházba juthat a belépő. A ház állapota viszonylag leromlott, de 2015-ig részlegesen felújították, és ennek keretében megújult a hármas tagolású mozaiksor.
De mit is ábrázol a mozaik? Középső mezőjében Gambrinus királyt látjuk sörösszekerén, mint valami diadalkocsin, az elé fogott lovak pedig megittasodva, csörömpölve dőlnek egymásra. A két szélső mezőben a dolgozó nép, illetve a király vadászatról visszatérő kísérete látható. Mindkét irányba bőségesen árad az aranyszínű ital a hordókból, ki-ki kedve szerint meríthet belőle – írta a mozaikról a Művészet folyóirat 1911-ben.
Szervita tér 3.
Talán a sorban a legismertebb az egykori Török Bankház épülete a Szervita téren, melynek felső homlokzata Budapest legnagyobb mozaikját rejti. Az épületet nem azért hívják így, mert egy török bank lett volna itt, tisztességes neve Török A. és Társa bankháza volt. A vasvázas szerkezetű, üveghomlokzatú épület tetején egykor Atlasz földgömböt tartó alakja állt, mely éjszaka világított is. Ezt azonban állapotának megromlása miatt a második világháború előtt lebontották – így nézett ki egykor.

A szecessziós, historikus formajegyekkel tarkított épület Hegedűs Ármin és Böhm Henrik tervei alapján készült el 1906-ban. A mozaikkép ismét Róth Miksa műhelyéből való, csakúgy, mint azon szecessziós lépcsőházak üvegablakai, melyeket korábbi részünkben végigjártunk. Az Építészfórum leírása szerint a tulajdonosok úgy utasították az építészeket, hogy az épület domináljon a környező házak felett, a homlokzat jellegzetes és feltűnő legyen, vaskeretekbe foglalt nagy üvegfelületekre legyen felosztva, illetve reklámvilágítást lehessen rajta elhelyezni.
Első ránézésre úgy tűnik, mintha a mozaik egész felső része arany lenne, pedig csak a glória az. A hatást Róth Miksa azzal érte el, hogy az aranymozaikot hasonló tónusú drapp kővel keverte.
A képen Hungária megdicsőülése látható, hűen reprezentálva a nemzeti eszmében való töretlen hitet. A jelenet egyébként a bank tőkeerősségét volt hivatott jelképezni.
Az Építészfórum leírása alapján a trónon Patrona Hungariae, azaz Szűz Mária mint a magyarok védelmezője allegorikus alakja látható, díszes hermelinpalástban, a Szent Koronával és Szent István kardjával. A főalak mellett két angyalt látunk az Árpád-ház vágásos címerével és a kettőskereszttel. A Városvédő blog szerint a baloldalon mellettük a nemesség és a papság áll: Bocskai István, Zrínyi Miklós, a fiatal II. Rákóczi Ferenc és Pázmány Péter. A kép jobb felén Vasvári Pál, Wesselényi Miklós, Széchenyi István és Kossuth Lajos alakja tűnik fel.
Az épület a második világháborúban és '56-ban is megsérült, noha mindkétszer helyreállították, sosem teljeskörűen. Ez csak 2006-2008 között történt meg, ekkor korrigálták a korábbi sérülések és bontások nyomait. Az Atlasz által tartott földgömb azonban anyagi okok miatt nem került vissza.
Dob utca 85.
A legtöbb meglepetést, apró részletet a sorozatból talán legkevésbé közismert épület, a Dob utcai iskola rejti. Az 1906-ra elkészült intézmény eredetileg is iskolaként épült, Hegedűs Ármin tervei alapján, aki a Török bankház egyik építésze is volt. Hegedűs egyébként sok másik budapesti iskolaépületet is tervezett.
A mai Erzsébetvárosi Kéttannyelvű Általános Iskola, Szakiskola és Szakközépiskola homlokzatának mozaikdíszítése Vajda Zsigmond tervei alapján, ismét Róth Miksa műhelyében készült. A korábban leromlott állapotú iskolaépület 2017 áprilisáig teljes körű felújítást kapott. Ekkor a homlokzat egészével együtt az épületen látható tégladíszítés és a mozaikok is megújultak.
A mozaikokon különböző iskolai jelenetek láthatók: játszó, éneklő gyerekek, illetve különböző taneszközök képei.
Az épület Bárczy István főpolgármestersége alatt készült el, több másik iskolával egyetemben. Ekkor épült például a Lehel utca és Dózsa György út sarkán álló Ének-zenei és Testnevelési Általános Iskola is, melyet szintén mozaikok díszítenek. Ahogy annak a falán, a Dob utcai iskoláén is Budapest mozaikból kirakott óriás címere látható.
Fővám tér 4.
Szintén az ismertebbek közé tartozhat a Fővám tér egyik oldalát határoló ház felső homlokzatán látható aranyló mozaik. A kép jelentése már kevésbé ismert.
Az épület 1913-ben készült el Dömötör Sándor tervei alapján. Tulajdonosa Süsz Dávid volt, aki nyomdát, könyvkötészetet és papírzacskógyárat üzemeltetett benne. A homlokzatot díszítő mozaik egy évvel később készült el, a tulajdonos kérésére nyomdai vonatkozású jelenetet ábrázol. A kép közepén Hermész áll, és bőségszarujából önti a pénzt az előtte látható nyomdász és könyvkötő lábai elé.