A Pride volt az Orbán-rendszer temetési menete
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
Azon a bizonyos szilveszteréjszakán, amikor a XIX. századot csak néhány perc választotta el a következőtől, az Orient expressz utasai nem tudtak dönteni: elegánsan koccintsanak a jövőre, vagy durván igyák le magukat a sárga földig. Mi lesz itt, és bármi lesz is majd, az embernek van-e választási lehetősége? Lili és Dóra, a sorsukra hagyott ikrek, akik közül két úr úgy választott, ahogy a kutyakölykökből szoktak, sokáig mit sem tudnak egymás létezéséről. Külön utakon járva élik meg a XX. század különös eseményeit, majd egy szerelmi háromszög szereplői lesznek, hogy egy tükörlabirintusban olyan választási lehetőséget kínáljanak fel, amivel lehetetlen jól járni.
„Csodálatos a világ, amit Isten teremtett, és csodálatos az ember, aki megtanulta azt formázni” – Edison e magasztos szavaival zárul Enyedi Ildikó filmje, a felújított kópiákon most újra látható Az én XX. századom. Tökéletes első film: ambiciózus, okos, filozofikus, tele van érzelemmel, ragyog, mint a képeken masírozó katonazenekar vagy az őket ünneplő kisasszonyok öltözékén a villanykörte.
Enyedi valamennyi filmje türelemjáték – mondta Janisch Attila. Mert hagyja, hogy megtörténjenek a dolgok, mint legutóbb a Testről és lélekrőlben is: amikor eljön az idő, a szereplők átlépnek egy másik dimenzióba, az álom birodalmába. Hasonló átlépés a sci-fikben egyetlen tér-idő ugrással megoldható, de Enyedi filmjei nem sci-fik, hanem titokfilmek, amelyeket nem a végleges megoldást vagy legalábbis megnyugvást sugalló befejezéséért, hanem a titkaiért érdemes újra és újra felboncolni.
Enyedire újabb rejtélyekkel teli történet vár. Füst Milán regénye, A feleségem története négy évtizede ellenáll a megfilmesítésnek. Az után, hogy az 1967-ben elhunyt író-költő özvegye áldását adta a tervre, legelőbb Huszárik Zoltán, a Szindbád látnok-rendezője szerette volna vászonra vinni. A megvalósítástól elállt, mert ahhoz új filmnyelvet kellett volna konstruálnia. A könyvvel aztán a Mephisto Oscar-díjas rendezője, Szabó István dolgozott. Mostanra megnyílt az út Enyedi előtt.
Az Arany Medvét nyert, Oscar-nominált Testről és lélekről rendezőjének pályaképéről az e heti HVG-ben olvashatnak.
hvg
