Nem kell azoknak a diákoknak sem a kardjukba dőlniük, akiknek az általános felvételi eljárás során nem sikerült első nekifutásra bekerülniük valamelyik felsőoktatási intézménybe. Az utóbbi évek tapasztalatai szerint ugyanis a pótfelvételin jó esélyük van beiratkozni valamelyik egyetemre, akárcsak azoknak, akik tavasszal nem jelentkeztek a felsőoktatásba, de azóta meggondolták magukat. Pótfelvételin viszont csak tandíjas helyre lehet bekerülni. A legolcsóbb oktatásért is ki kell fizetni szemeszterenként 150 ezer forintot, de a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen a kommunikáció szak kivételével legalább 300 ezer forintot kell kipengetni félévenként.
A pótfelvételin egyébként általában azok a szakok népszerűek, mint az általános eljárásban. Az idei pótfelvételire már a múlt hét csütörtökétől lehet nevezni, és augusztus 6-a lesz a jelentkezés határideje. A pótfelvételivel kapcsolatos háttér-információkról az e heti HVG-ben olvashat részletesebben. Mint ahogy a legnépszerűbb szakokról, a legnépszerűbb egyetemekről és a ponthatárokról is.
De szó esik a lapban arról is, hogy mi lesz/lehet azzal az egyetemi-főiskolai nyilvántartásokban szereplő több mint tízezer exhallgatóval, aki 2006, vagyis a bolognai rendszer előtt kezdte meg a tanulmányait, és bár eljutott az abszolutóriumig (azaz valamennyi tanulmányi és vizsgakövetelményen túljutott), záróvizsgát nem tett. Ők néhány éve ultimátumot kaptak az oktatási államtitkárságtól: aki a 2017/2018-as tanévben nem adja le a szakdolgozatát, és nem megy át a záróvizsgán, elveszíti a diplomaszerzés lehetőségét. Több felsőoktatási intézmény egészen komoly mentőakciót indított azért, hogy minél kevesebb oklevél vesszen el. Összesen 15 486 diplomát adhattak volna ki a 2006 előtt indult képzések után az egyetemek és főiskolák a 2017/2018-as tanévben, ha az összes exhallgató leadta volna a szakdolgozatát és letette volna a záróvizsgát. A többség azonban veszni hagyta a diplomáját.
HVG
