A kiállítás a 19. század utolsó harmadától világszerte kibontakozó, a közép-európai országokban is virágzó életreform-mozgalmat, illetve annak a korabeli művészetekre gyakorolt hatását mutatja be. Az elnevezés (Lebensreform, life-style reform) azoknak a „fin de siècle” időszakában virágkorukat élő modernizációkritikai mozgalmaknak a nemzetközi összefoglaló elnevezése, amelyek közös jellemzője a természethez való visszatérés, az öngyógyítás, valamint az elveszett kozmikus teljesség és a spiritualitás keresése. Ezek a mozgalmak (a kertváros-építő, földreform-, antialkoholista, továbbá vegetáriánus, természetgyógyászati, testkultúra-, illetve az ezekhez kapcsolódó különböző új vallásos, társadalomreformer és művészeti törekvések) ember és természet, ember és munka, ember és Isten kapcsolatát a „menekülés a városból” civilizációkritikai jelszavával összehangoló, sokszínű, gyakran egymással is vitázó együttesét alkotják.
A tárlaton egyebek mellett Aba Novák Vilmos, Csók István, Csontváry Kosztka Tivadar, Derkovits Gyula, Egry József, Fényes Adolf, Ferenczy Károly, Ferenczy Noémi, Gustav Gräser, Gulácsy Lajos, Iványi-Grünwald Béla, Jaschik Álmos, Kacziány Aladár, Karl Wilhelm Diefenbach, Kernstok Károly, Koszta József, Kozma Lajos, Körösfői Kriesch Aladár, Maróti Géza, Mednyánszky László vagy Rippl-Rónai műveivel találkozhatunk.
