Az irodalmi Nobel-díjról a Svéd Akadémia tagjai döntenek. Tavaly az akadémiát megrázó szexuális zaklatási és kiszivárogtatási botrány miatt elhalasztották a díj átadását. Azóta az akadémia több tagja és vezetője is lemondott, és több új taggal gyarapodott a testület, amelynek szabályzata is megújult.
Úgy döntöttek, hogy október 10-én bejelentik a tavalyi és az idei irodalmi Nobel-díjasok nevét is.
Ilyenkor mindig felpörögnek a latolgatások, sokan találgatják, kinek lehet esélye megkapni a legrangosabb irodalmi kitüntetést (és a vele járó tízmillió adómentes svéd koronát).
Évekre visszamenőleg az látszik, hogy a legnagyobb fogadóirodák nagyrészt jól értékelték az esélyeket, mert ott volt az elsők között az az író/költő, aki végül megkapta a díjat, de általában nem az abszolút favorit lett végül a befutó.
Ilyen értelemben évek óta várományosnak számít például Haruki Murakami, Adonis, Philip Roth vagy Ngugi Wa Thiong'o, akik mindig az első tízben vannak. De mi magyarok is izgulhatunk a – Kertész Imre utáni – második irodalmi Nobelünkért, egész pontosan Nádas Péter és Krasznahorkai László miatt. Ők ugyanis szintén nagyon jó oddszokkal szerepelnek az utóbbi időben.
Három nappal a bejelentés előtt, hétfőn dél körül a brit nicerodds oldal a legesélyesebbnek a kanadai költőt, esszéistát Anne Carsont tartják (5-ös oddsszal), őt követi – a tavaly alternatív Nobelt kapott – guadalupei író Maryse Condé (6), és a lengyel író-pszichológus Olga Tokarczuk (8).
A negyedik helyen holtversenyben (9-ces oddsszal) Can Xue, Haruki Murakami, Ljudmila Ulickaja és Ngugi Wa Thiong'o áll.
És a brit oldal ötödik legesélyesebbnek tartott ligájában már ott a két magyar, olyan szerzők mellett, mint például Margaret Atwood, Marilynne Robinson és Adunis.
Természetesen van még három nap, a verseny óráról órára változhat, és végül az is lehet, hogy egy kevésbé esélyes szerző nyer, mint történt ez 2016-ban, amikor sokak meglepetésére Bob Dylan kapta a díjat. Utoljára, 2017-ben a japán Kazuo Ishiguro nyert.
