Graz és Linz után Bad Ischl révén kerülhet Ausztria újra a figyelem központjába.
A finnországi Turku és a norvégiai Bodo városa mellett egy éven át az ausztriai Bad Ischl is Európa Kulturális Fővárosa lehet 2024-ben – közölte az Európai Bizottság kedden. Bad Ischl két másik ausztriai várossal, Dornbirnnel és St. Pöltennel együtt szállt versenybe a címért.
Navracsics Tibor, az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportügyért felelős leköszönő biztosa elmondta, hogy Graz (2003) és Linz (2009) után Bad Ischl révén 2024-ben Ausztria ismét a figyelem középpontjában lehet egy éven keresztül.
A cím viselése lehetőséget ad a városnak, hogy kultúráját és a kulturális örökségét sokakkal megismertesse. Az Európából és a világ más tájairól érkező látogatók felfedezhetik a várost és kulturális értékeit, megérthetik általa a kontinens kultúrájának sokféleségét.
Remélem, hogy Bad Ischl kiaknázza azokat a hosszú távú kulturális, gazdasági és társadalmi előnyöket, amelyeket az Európa Kulturális Fővárosa cím nyújthat neki – tette hozzá Navracsics Tibor.
Az Európa Kulturális Fővárosa cím adományozását Melina Mercouri görög kulturális miniszter kezdeményezte 1985-ben. A városokat olyan kulturális programpályázat alapján választják ki, mely segíti a lakosság bevonását a város és régiója kulturális életébe, valamint hozzájárul a város és környezete hosszú távú fejlődéséhez.
2019-ben az olasz Matera és a bulgáriai Plovdiv Európa kulturális fővárosai, 2020-ban a horvátországi Rijeka (Fiume) és az írországi Galway, 2021-ben a bánsági Temesvár és a görögországi Eléfszina, valamint a vajdasági Újvidék, 2022-ben pedig a luxemburgi Esch-sur-Alzette és a litvániai Kaunas veszi át a címet.
Magyar város – Pécs – eddig egyszer, 2010-ben viselte a címet. A júniusban elfogadott lista alapján Magyarország legközelebb 2023-ban Nagy-Britanniával közösen adja majd Európa kulturális fővárosait, a címet Veszprém viselheti majd.
Már a Szijjártó-libling akkugyáraknak sem jut az egyedi állami támogatásokból. Az Állami Számvevőszék súlyos kritikákat fogalmazott meg e rendszerrel szemben, mert nem szolgálja a gazdaság érdekeit.
Néhány szón, gesztuson múlt, hogy 1990-ben sikerült megfékezni Marosvásárhelyen a halálos áldozatokat követelő román-magyar összecsapásokat, és nem borította el egész Erdélyt az erőszak.
Börtönbe zárták Oroszországban, megkínozták Fehéroroszországban, farkasszemet nézett Putyinnal, de a saját démonaival nem sikerült megküzdenie – mozgalma és művészete azonban túlélte őt.
Egészen hihetetlennek tűnő hírek, melyekről kiderült, hogy igazak. Hihető átverések. Mindkét fajtából jutott bőven az elmúlt hetekben a közösségi oldalakra.
Szamosvölgyi Péter gyáva senkinek nevezte az őt kritizáló hozzászólót.
A volt igazságügyi miniszter elmúlt másfél éve került fókuszba.
