szerző:
Kovács Bálint
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A kormány által uralt szakmai bizottság a Fidesznek kedves színházigazgatót, Blaskó Balázst akarta újraválasztani Egerben, az ellenzéki polgármester mégis máshogy döntött, 300 milliós támogatást kockáztatva. Az ügyben szóba került a koronavírus-fertőzés eltitkolása és a karanténszegés is.

A helyi, ellenzéki többségű közgyűlés döntése alapján igazgatót vált az egri Gárdonyi Géza Színház: a hét pályázó közül a kormány által uralt szakmai bizottság kizárólag a színházat tíz éve vezető Blaskó Balázst támogatta, jelen állás szerint mégis Szőcs Arturt, a Miskolci Nemzeti Színházból és a Vígszínházból is ismert rendező-színészt nevezik majd ki új igazgatóvá. A nyáron elfogadott új, a vidéki színházakat részben a kormány számára megszerző színháztörvény értelmében

Mirkóczki Ádám polgármester ezzel kockáztatja a színház költségvetésének felét, nagyjából 300 millió forintot, amelyet az állam áll.

A remény színháza

Úgy tűnik, Eger színháza az egyik leginkább szimbolikus intézmény marad a Nemzeti Együttműködés Rendszere számára: 2010-ben Blaskó Balázs – egy helyi fideszes politikus, a színház egyik színésznőjének férje – volt az egyik első színházigazgató, akit a NER segített hatalomra. Így a szakma által addig nagyra tartott egri társulat volt az egyik első, amelynek jelentős része felmondott az igazgatóválasztást követően. Blaskó mondata is a rendszer egyik emblémájává vált: ő beszélt arról, hogy „a remény színházára” van szükség a liberális igazgatók által vezetett színházakban uralkodó szemlélettel szemben.

Blaskó Balázs a színház munkatársai által készített szájmaszkokat tekinti meg még márciusban az egri Gárdonyi Géza Színház varrodájában
©

Az elmúlt tíz évben a szakma ugyan elpártolt az egri színháztól – jelentős díjakat, fesztiválmeghívásokat nemigen tud felmutatni az azelőtt az élvonalba tartozó intézmény –, de Blaskó Balázs jelentősen növelni tudta a bérletesek számát. Az önkormányzati választások után, amit Egerben elveszített a Blaskót támogató Fidesz, az igazgató azt nyilatkozta – emlékeztet a Magyar Narancs –, hogy nem indul harmadszor a posztért.

De aztán a koronavírus leple alatt a kormány elfogadott egy új színháztörvényt, amelyre a budapesti színházak fenntartása körüli, Karácsony Gergely főpolgármester és a Fidesz közti küzdelmek mellett nem jutott annyi reflektorfény, pedig a rendszerváltás óta példátlan államosítást hozott a színházaknál: azóta törvény biztosítja, hogy az addig tisztán az önkormányzatok kezében lévő színházakban – hivatalosan az állami támogatásért cserébe – a kormány is beleszólhat az igazgató kinevezésébe.

Arról ugyanakkor homályosan fogalmaz a törvény, mi történik, ha érdekellentét lép fel a városvezetés és a kormány között: ezért lett újra döntő fontosságú az egri eset. A Blaskót továbbra is támogató Fidesz és helyi lobbisták épp a törvénnyel érveltek, mondván, ha a polgármester nem hajlandó a szakmai bizottság kiszemeltjét kinevezni, vissza kell fizetnie az Eger esetében 300 millió forint körüli állami támogatást. Mirkóczki ugyanakkor a Facebookon élőben közvetített ülésen azt mondta: ez nem igaz, a törvény szerint ugyanis ilyenkor „csak” kötelező újratárgyalni az állam és az önkormányzat által aláírt fenntartói szerződést.

Hogy ennek az újratárgyalásnak mi lesz az eredménye, a következő hetekben vagy hónapokban fog kiderülni.

Mirkóczki Ádám
©

Ha ragaszkodik hozzá, vigye az állam a színházat

A szakmai bizottságnak nevezett kuratórium ugyanakkor a magyar rendszerben valójában nem szakmai alapon áll össze. Ebben az esetben az igazgatói pályázatokat egy kilencfős bizottság bírálta el, amelybe a helyi önkormányzat két tagot delegálhatott, az Emberi Erőforrások Minisztériumának tanácsadó testülete, a Színházművészeti Bizottság (SZB) négy, maga az Emmi egy, a színház szakszervezete pedig két főt küldhetett, így a kormány a maga öt főjével egymaga uralta a döntéseket – írja a Magyar Narancs. Az SZB-t korábban Vidnyánszky Attila vezette, ma pedig Zalán János, a Pesti Magyar Színház igazgatója, akinek neve jelenleg többször forgott úgy, mint a Színház- és Filmművészeti Egyetem újonnan kinevezett oktatási rektorhelyettese. Ennek ellenére a polgármester többször arról beszélt, hogy neki Vidnyánszky Attilával kellett egyeztetnie az ügyben.

Az Egységben a Városért Egyesület támogatásával polgármesterré választott Mirkóczki Ádám október 28-i, az igazgatóválasztás napját megelőző bejelentkezésében azt mondta: a közgyűlés delegáltjai két egri pályázó (az azóta elhunyt Kelemen Csaba és Nagy András), valamint Szőcs Artur pályázatát támogatták, de – ahogy fogalmaz – a kormány delegáltjait „nem is érdekelte” a többi jelölt, ők kizárólag Blaskó pályázatát tartották támogatásra méltónak. Mirkóczki ezért felajánlotta az Emminek, hogy amennyiben ragaszkodnak a bizottság döntéséhez, átvehetik a színház 100 százalékos fenntartói jogát, de az Emmi nem volt nyitott az évi több mint negyedmilliárd forintos kiadással járó ötletre. Mirkóczki azt is állította: neki Vidnyánszky Attila is azt mondta, nem jó, ha egy város vezetése és egy színház igazgatója nem tudnak jól együttműködni.

Mirkóczki azt állította, a bizottság kormánypárti tagjai szerint a legfőbb érv az volt Blaskó mellett, hogy a pandémia idején ő az, aki gazdasági biztonságot jelent, a polgármester ugyanakkor bemutatott állítólag a színház gazdasági osztályáról származó iratokat, amelyekről azt mondta, olyan kaotikusak és szabálytalanok, hogy szerinte ilyesmiről szó sincs.

Szőcs Artur
©

„Szakmailag a legjobb pályázat Szőcs Arturé volt. Ha jót akarunk Egernek, nem kérdés, mit kell tennünk” – fogalmazott a polgármester, aki azt is állította, Blaskó „hisztériát kelt” a színházban, és úgy tudja, azzal fenyegeti a társulat tagjait és a dolgozókat, hogy ha új vezetés lesz, akkor sokakat ki fognak rúgni. Mirkóczki azt állította, ezzel magyarázható a társulat azon petíciója, amelyben közölték, ők Blaskót szeretnék továbbra is a színház élén látni: a polgármester állítása szerint őt felhívta egy egri társulattag azzal, hogy ő is és többen mások is kizárólag egzisztenciális félelemből írták alá a petíciót.

Ez mindenről szól, csak nem kultúráról, művészetről, békéről. Egernek nyugalomra, békére és magas nívójú színházra van szüksége, és mi úgy érezzük, hogy ehhez változtatásra van szükség a színház vezetésében

– mondta az ülésen Mirkóczki, aki másnap valóban eszerint döntött egy több órás, kemény hangú vita után, amelyről a Heol is beszámolt.

Nem tudtak a koronavírus-fertőzésről

Az ügy másik, súlyos részlete a koronavírussal függ össze, amelynek tragikus színezetet ad, hogy a társulat színésze, az igazgatói címért is induló Kelemen Csaba a fertőzés miatt a héten meghalt.

Mirkóczki Zita egri képviselő az október 28-i bejelentkezésen azt mondta, a törvény szerint a színháznak bejelentési kötelezettsége van a koronavírusos esetekre vonatkozóan, amire Fekete Péter kulturális államtitkár is felhívta korábban a színházigazgatók figyelmét, azonban Kelemen haláláig semmilyen értesítést nem kaptak arról, hogy az egri színházban megjelent a koronavírus; erről csak az újságból értesültek. A közgyűlés azóta megtudta, október 10-től 20-ig a színházból 9 fő számára rendeltek el karantént, majd október 17-től 27-ig további társulati tagok számára is, amiről a közgyűlés nem kapott tájékoztatást.

Mirkóczki Zita ennél súlyosabb vádakat is megfogalmazott: azok közül a színészek közül, akik számára karantént rendeltek el, ketten a karantén ideje alatt színpadra léptek egy egri gyerekelőadásban.

Az egri Gárdonyi Géza Színház épülete
©

A Magyar Narancs minderről megkérdezte Blaskó Balázst, aki csak a cikkük megjelenése után, utólag küldte el tájékoztatását az ügyről. Blaskó azt állítja: sem a fertőzött beteg, sem pedig a családja nem jelezte számára az állapotát, a színházban a kérdéses időszakban a beteg nem járt, így Blaskó nem tudta, hogy a színész kontaktjai számára karantént kellene elrendelnie, és mire ezt hosszas telefonálgatás után sikerült kiderítenie, már le is telt a tíznapos időszak. Hozzáteszi: „A határozatot, mely elrendeli az október 10-től 20-ig tartó karantént, 2020. 10. 20-án kaptuk meg.”

Kijelentette azt is, hogy ő a bejelentési kötelezettséget tekintve az Emmi Kultúráért Felelős Államtitkársága által a kulturális intézmények számára kiadott adatközlési protokoll szerint járt el, amely szerint csak akkor kell bejelentést tennie, ha a színház kénytelen bezárni vagy „korlátozni a működését”, de erről esetükben nem volt szó.

Akárhogy is: a közgyűlésen végül név szerinti szavazással döntöttek az új igazgatóról. A Blaskó Balázsra tett javaslatot 7 igen és 10 nem szavazattal elutasították, Szőcs Arturt pedig megszavazták 10 igen, 6 nem és egy tartózkodás mellett.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Újabb haladékot kapott a TikTok, még nem tiltják be Amerikában

Újabb haladékot kapott a TikTok, még nem tiltják be Amerikában

Ismeretlen holttestet találtak az M1-es autópályán

Ismeretlen holttestet találtak az M1-es autópályán

Vasrúddal próbáltak pénzt szerezni egy nyíregyházi ATM-ből

Vasrúddal próbáltak pénzt szerezni egy nyíregyházi ATM-ből