Nem éri meg nyugdíjasként állami iskolában tanítani, mert választani kell a nyugdíj és a fizetés között.
Már csak elvétve lehet főállású nyugdíjas pedagógusokat találni az állami oktatási intézményekben: a középiskolákban 1 százalék körül alakul az arányuk, az általános iskolákban, óvodákban azonban még ennél is kevesebben vállalnak állást azután, hogy elérték a nyugdíjkorhatárt – derül ki a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság-tudományi Intézetének elmúlt években publikált oktatási elemzéseiből, amelyeket az Eduline szemlézett.
Ennek oka részben az – írja a HVG oktatási szakportálja –, hogy egyszerűen nem éri meg nyugdíjasként állami iskolában dolgozni. Egy 2012-es kormányzati döntés alapján ugyanis
az állami intézmények pedagógusai nyugdíjazásuk után csak akkor maradhatnak főállásban, ha a teljes nyugdíjukról lemondanak, azaz nem vehetik fel egyszerre a fizetésüket és a nyugdíjukat.
A szabály csak a közalkalmazottakra vonatkozik, ha tehát egy idősebb pedagógus alapítványi, egyházi vagy magániskolában helyezkedik el, a nyugdíját és a fizetését is megtarthatja. Ezekben az intézményekben magasabb is a nyugdíjasok aránya, 3-4 százalék.
Szakmai szervezetek évek óta hiába kérik az illetékes tárcát, az Emberi Erőforrások Minisztériumát, hogy szüntessék meg ezt a szabályozást, mert súlyosbítja a tanárhiányt. Enyhítés történt csak: óraadóként, megbízási szerződéssel a nyugdíjasok a korábbi heti 10-12 óra helyett ma már 14-et taníthatnak, így megkaphatják mindkét járandóságot.
Márpedig a tanárhiány jelentős: jelenleg, a tanév közepén, a közszféra állásportálján közel 300 óvodapedagógust keresnek, míg a tanár keresőszóra 770, a tanító kifejezésre pedig 486 álláshirdetés ugrik fel. Az Eduline-nak Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke arról beszélt, hogy emiatt egyre nagyobb a nyomás, a járvány pedig csak tovább rontott a helyzeten, a betegség miatt hiányzók helyettesítését nagyon nehéz megoldani. „Van olyan iskola, ahol februárra már mindenki elérte a maximális 60 túlórát, ezért összevonnak osztályokat. Mert ha egy tanár a saját osztályával együtt további harminc gyereket tanít, az nem számít túlórának” – magyarázta.
További részletek az Eduline cikkében.
Hollandok tömegei vesztették el napok alatt életük minden megtakarítását, amikor 1637-ben összeomlott a tulipánpiac – az elrettentő példa évszázadok óta alapja a túltermelésről és a spekulációról megírt elméleteknek. Az egészben annyi a szépséghiba, hogy talán meg sem történt. Vagy legalábbis nem úgy, mint ahogy évszázadokon át hitték.
A választási vereségtől félve játssza ki Orbán Viktor az „ukrán kártyát”. Mi lehet a háttérben, mi jöhet még, és mi történt a szomszédokkal békét teremtő Orbánnal?
Öt újabb kastély sorsáról döntött Lázár János, négy került NER-közeli nagyvállalkozókhoz, egyet a szabolcsi megyei önkormányzatnak adott az Építési és Közlekedési Minisztérium.
Magyarország, Szlovákia és Románia sincs jó helyzetben.
