78 éves korában elhunyt Beke László, Széchenyi-díjas művészettörténész, a Műcsarnok volt igazgatója.
1988-ban lett a Magyar Nemzeti Galéria festészeti osztályának főosztályvezetője, majd 1995-től vezette főigazgatóként a Műcsarnokot. Innen öt év múlva távozott.
Mindeközben a Képzőművészeti Főiskola előbb címzetes egyetemi tanára; majd tanszékvezető egyetemi tanára lett. 1999 óta az Európai Tudományos és Művészeti Akadémia tagja. 2000 óta a Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutatóintézetének igazgatója, valamint a bukaresti Képzőművészeti Egyetem díszdoktora, a Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Bizottságának tagja volt.
Beke László kutatási területe a XIX–XX. századi művészet, különös tekintettel a fotó-, film-, videotörténetre és -elméletre. Az 1960-as évek óta vett részt a kortárs konceptuális művészet szervezésében, a neoavantgárd mozgalmak megismertetésében és munkájában. A Magyar Narancsnak egy korábbi interjújában azt mondta, hogy a Műcsarnok igazgatójaként úgy érezte: neki jutott „az a morális feladat, hogy a 60-as évek másként gondolkodónak vagy neoavantgárdnak is nevezett művészetét bizonyos elégtételben részesítsük”. Az egyik legfontosabb kiállítása a Műcsarnokban ennek jegyében az Erdély Miklós emlékkiállítás volt. Az igazgatósága alatt a Műcsarnok által külföldre szervezett kiállítások között találjuk a Korniss Péter erdélyi fotóiból készült tárlatot, és a kortárs magyar festészetet bemutató Olaj/Vászon külfödi turnéját.
Beke körülbelül 15 kötet szerkesztője, mintegy 400 tanulmány, cikk, katalógus-előszó szerzője volt, kiállításokat rendezett, rádió- és tv-műsorokat készített. A Tartóshullám c. sorozat szerkesztője volt.
Még több kultúra a Facebook-oldalunkon, kövessen minket:
Egy kiadós gombamérgezéssel indul François Ozon új filmje, a Ha megérkezik az ősz. A termékeny francia filmrendezővel az öregkori ráncok szépségéről, az Elemi ösztön nem múló vonzerejéről, egy szexi nagymamáról, egy pusztító családi vacsoráról és Nicole Kidman plasztikai beavatkozásairól is beszélgettünk.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát.
Látványosan távol tartotta magát a közel-keleti konfliktus értékelésétől Orbán Viktor. A kormányfőnek csak hazai használatra van mondása a fejleményekről.
Alapesetben a harcsa félénk állat, azonban ha a fészkét védi vagy fenyegetve érzi magát, támadásba lendül.
Megerősítették, hogy készek a kutatóhálózatról leválasztandó négy központ átvételére.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.
