A Jelen értesülései szerint Csák János kulturális és innovációs miniszter már előkészítette a felsőoktatási jelentkezési rendszert megreformáló tervezetet. Ez több diák előtt nyitná meg a lehetőséget, hogy bekerüljön az egyetemekre, főiskolákra, mert jelenleg Magyarországon a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya az egyik legalacsonyabb az uniós országok között, miközben a képzettség nélküli korai iskolaelhagyás mértéke is több mint 75 százalékkal magasabb a többi visegrádi ország átlagánál.

Ez részben annak köszönhető, hogy az Orbán-kormányok 2010 óta szigorították a felsőoktatásba való belépés feltételeit, miközben azt hangsúlyozták, hogy „nem kell mindenkinek diploma”. Ennek eredménye lett, hogy 140 ezerről 99 ezerre esett a felsőoktatásba jelentkezők száma, és 98 ezerről 73 ezerre a felvettek száma.

Márpedig – írja a lap – ez nem tesz jót a gazdasági növekedésnek. „Számtalan elemzés született 2012–2015 tájékán arról, hogy amit a felsőoktatásban (és a közoktatásban) végrehajt [a kormány], azzal súlyosan veszélyezteti az ország versenyképességét”, ráadásul az MNB legfrissebb versenyképességi jelentése is kitér arra, hogy az elmúlt 7–8 évben Magyarországon a munkaerőpiac eljutott a növekedésének maximumáig,

a további bővülést pedig a képzettség alacsony szintje gátolja.

„A növekedéshez sokkal több magas hozzáadott értékű munkahelynek kellene létesülnie, de ennek az előfeltétele az, hogy többen kerüljenek a felsőoktatásba és többen diplomázzanak, mint az elmúlt években. A jelentés részletesen taglalja, hogy 70 ezerről 100–110 ezerre kellene emelni a felvett hallgatók számát, illetve 50-ről 70 ezerre a végzettséget szerzőkét.”

Az új tervezet szerint például megszüntetnék azt a kritériumot, amely 2016 óta emelt szintű érettségihez mint alapkövetelményhez köti a felvételit, ezáltal elvágva azokat a fiatalokat a diplomától, akik nem a legjobb színvonalú középiskolákba jártak, illetve akiknek a szülei nem tudták finanszírozni az emelt szint teljesítéséhez szükséges magántanárt.

Csák János tárcájánál ezért azt dolgozták ki, hogy úgy módosuljon a felvételi rendszer, hogy az egyetlen általános bemeneti követelmény az érettségi legyen. Úgy, ahogy az 2010 előtt volt. Maximum 400 pontot lehetne hozni az érettségivel, és 100 pontot az egyetem a saját követelményei alapján adhatna – fogalmaz a lap.

Elmaradt hallgatók

A Jelen cikke szerint a modellváltáson átesett egyetemek világítottak rá a kormánynál arra, hogy valamit módosítani kellene a bemeneti követelményeknél. Azok az intézmények ugyanis, „amelyek a szerződéskötéskor nem jól lőtték be, hány elsős hallgatóval indulnak a 2022/2023-as tanévben, komoly finanszírozási nehézségek elé néznek”.

Bár jó pár intézmény tudta bővíteni a felvettek arányát a tavalyi évhez képest – így az IBS Üzleti Főiskola (155 százalék), a Nyíregyházi Egyetem (119 százalék) vagy a kecskeméti Neumann János Egyetem (118 százalék) – sok intézmény jelentős veszteséget könyvelhet el e téren. A Vidnyánszky Attila irányítása alá került Színház- és Filmművészeti Egyetem például tavaly 130 hallgatóval indult neki a tanévnek, idén csupán 84-gyel fog. Azaz több, mint harmadával szakadt be a felvettek aránya.

A Budapesti Corvinus Egyetem tavaly még 2316 hallgatóval indult az új tanévnek, idén már csak 2059-cel. Nem tudott bővülni Budapesti Gazdasági Egyetem (97 százalék), a Pécsi Tudományegyetem (97 százalék), a Széchenyi István Egyetem (94 százalék), a modellváltott Debreceni Egyetem (93 százalék), és a Varga Judit kuratóriumi elnök nevével fémjelzett Miskolci Egyetem (93 százalék) sem.

A legnagyobb vesztesek közé tartozik a Szent István Egyetem (79 százalék), amely kuratóriumának elnöke Csányi Sándor OTP-vezér, és kuratóriumi tagok Nagy István agrárminiszter, valamint Lázár János építési és beruházási miniszter is. Sok hallgatót veszített a Debreceni Református Hittudományi Egyetem (68 százalék) és az Apor Vilmos Katolikus Főiskola (66 százalék) és az Andrássy Gyula Egyetem is (58 százalék).

Még több kultúra a Facebook-oldalunkon, kövessen minket: