Az irodalmi Nobel-díjról a Svéd Akadémia tagjai döntenek. A díj odaítélése előtt mindig felpörögnek a latolgatások, sokan találgatják, kinek lehet esélye megkapni a legrangosabb irodalmi kitüntetést (és a vele járó tízmillió adómentes svéd koronát).

Évekre visszamenőleg az látszik, hogy a legnagyobb fogadóirodák nagyrészt jól értékelték az esélyeket, mert általában ott volt az elsők között az az író/költő, aki végül megkapta a díjat, igaz, általában nem az abszolút favorit lett végül a befutó.

Ilyen értelemben hosszú idő óta (így idén is) várományosnak számít például Haruki Murakami, Adunis, Margaret Atwood vagy Ngugi Wa Thiong'o.

Két nappal a díj kihirdetése előtt most Michel Houellebecq (6 körüli oddsz), Anne Carson (5-7,5) és Annie Ernaux (7,5-8) számít a legesélyesebbnek.

Lehet izgulni a – Kertész Imre utáni – második magyar irodalmi Nobelért is. Nádas Péter és Krasznahorkai László szintén nagyon jó esélyekkel szerepelt eddig is, és most is. Kedd reggel az idén épp 80 éves Nádas 20 körüli, Krasznahorkai 30 körüli odds-szal szerepel a fogadóirodáknál.

Természetesen a verseny óráról órára változhat, és végül az is lehet, hogy egy kevésbé esélyes szerző nyer, mint történt ez 2016-ban, amikor sokak meglepetésére Bob Dylan lett a befutó.

Tavaly zanzibári-brit Abdulrazak Gurnahnak ítélték a díjat „a gyarmatosítás hatásainak és a menekültek sorsának megalkuvás nélküli és együttérző bemutatásáért”, az azt megelőző évben az amerikai Louise Glücknek, a 2019-es Nobel az osztrák Peter Handkéhez, a 2018-as a lengyel Olga Tokarczukhoz került.

A Nobel-díj történetében csak egyszer díjaztak magyar szerzőt: 2002-ben Kertész Imre nyerte el a díjat „egy írói munkásságért, amely az egyén sérülékeny tapasztalatának szószólója a történelem barbár önkényével szemben”.

Még több kultúra a Facebook-oldalunkon, kövessen minket: