„A megbocsátás nehéz ügy, dolgozni kell rajta. Persze, ha könnyű lenne, mit számítana”
Család < regény – írja könyve alcímében Bán Zsófia.
#irodalom
Selyem Zsuzsa: „A Drakula-mese ugyanazt a szerepet kapta, mint a fröccsöntött székelykapu”
Egyre kisebb köröket taposunk, olyan helyzetekbe kerülünk, amelyekből kilátni sem lehet – szembesít a diktatúrák személyiségtorzító hatásával Selyem Zsuzsa, aki új kötetében, a Kicsi kozmoszban hőseivel bejárja a fél világot.
Furcsaságok Londonban, bandák New Yorkban, jeges séta Párizsig - a HVG nagy nyári könyvajánlója, 2. rész
Itt a nyár, talán több időnk van olvasni a vakáció alatt. Mutatunk újabb hét könyvet, amit nyugodt szívvel ajánlunk akár a strandra, akár utazáshoz vagy csak otthoni bekuckózáshoz.
De ha zsarnok vezeti az országot, az miért nem zavarja a népet? – Marabu regényéről
A karikaturistaként ismert Marabu hatvanhárom évesen megírta az első felnőtteknek szánt regényét: egy fantasyt, amelyben bár beszélő állatok és mágusok szerepelnek, mégis nagyon ismerősek benne a szituációk 2025 Magyarországán, a NER tizenhatodik évében. Kritika.
„Szinte mindenki meg van győződve, hogy csak az ő családja hülye, másoknak bezzeg normális jutott”
Közelgő apasága miatt önvizsgálatot tart, és egy múltbeli bűnre bukkan Breier Ádám első regényének, a Hetvenegy farkasnak a főhőse. A szerzőt a szintén részben családja ihlette Lefkovicsék gyászolnak film rendezőjeként ismerte meg a közönség.
Bán Zsófia: Miért ódzkodunk a büszkeség szó használatától?
Amikor egy miniszterelnök és ámokfutó kormánya regnálásakor egyszerre csúszik ki a lábam, a globális lábunk alól Magyarország és Amerika, a Közel-Kelet és Európa, akkor egy magyar–brazil–zsidó–biszexuális–ateista amerikanista hova álljon? Vélemény.
A propaganda működése, az erotikus álmok titka és Lucas háborúi: a HVG nagy nyári könyvajánlója 1. rész
Ha a vakációzáshoz, a szobában való hűsöléshez, vagy egy hosszú vonatozáshoz keres betűalapú társaságot, van néhány ajánlatunk. Idén is összegyűjtöttük, és megosztjuk az olvasókkal azokat a könyveket, amelyekkel szívesen eltöltenénk a nyarat.
Egy gyilkosság állította örökre a demokrácia mellé – 150 éve született Thomas Mann, aki utolsó németországi fellépésével is vihart kavart
Thomas Mann korának egyik, vagy a legnagyobb hatású írója volt. Settembrini, Naphta, Cippola, Leverkühn, József, Aschenbach és Kröger – kis- és nagyregényei alakjainak elhíresült mondatai mélyen beépültek a világ szellemi életébe. Súlyos konfliktusok kísérték végig az életét. Magyarországon volt olyan is, hogy átkozták, de kiadták, és olyan is, hogy magasztalták, de nem adták ki.
Margaret Atwood a HVG-nek: Ha diktátor vagy, jobb, ha alapos munkát végzel, mert rád omolhat a rendszer
A végső simításokat végzi Margaret Atwood a memoárján, addig is itt a legújabb novelláskötete, az Elveszve a rengetegben. Kiről mintázta magyar hősnőjét, Csillát a 85 éves kanadai író, és milyen kontextusban nevezte bébinek a HVG munkatársát? Miért éppen úgy képzelte el az amerikai diktatúrát A szolgálólány meséjében, és meglepte-e, hogy Donald Trump véget vetett a kanadai–amerikai barátságnak?
A Nobel-díjas focikommentátor, aki képen törölte García Márquezt
A latin-amerikai irodalmi boom utolsó nagy alakjaként emlegetik Mario Vargas Llosa perui írót, aki élete nagy részét Európában élte le, a halál azonban szülőföldjén érte.
„Nagyon nagy bajban voltam, mert tudtam, hogy József Attila gyógyíthatatlan”
Úgy döntött, hogy nem kezeli úgy József Attilát, mintha kezelhető beteg lenne, de nem hagyja el, megpróbálja „tartani, hogy ne essen össze” – így emlékezett vissza évtizedekkel a terápia után a költő pszichoanalitikusa, Gyömrői Edit. A drámai találkozásukról készült, Reménytelenül című filmet nemrég mutatták be.
Diktatúrában nem érdemes hősködni – kipróbáltuk, rossz vége lett
Ha a hatalom állandóan az ellenségről beszél, és mindenkit ellenségnek lát, aki nem azt gondolja, amit ő, akkor úgy tudunk túlélni, ha észrevétlenek maradunk. Ha nem hiszik, ki is próbálhatják egy most megjelent kalandkönyvvel.
Simon Bettina nyerte a Hazai Attila Irodalmi Díjat
Évente 1,2 millió forintos jutalomban részesítenek egy pályakezdő vagy középgenerációs írót.
Elment Tolnai Ottó, a költő, aki a szeméttelepen zabrált és világszínpadokra írt
Az igazi világpolgár határokon túl él, nem viseli és nem fogadja el a korlátozást, a horizontok szűkítését, a talpalatnyi földön is érzi a szabadságot. Tolnai Ottót „vajdasági magyar” vagy határon túli íróként búcsúztatják ma sokan, noha annak a művésze volt, hogyan szabadítsuk fel önmagunkat a megfosztottság és korlátozottság szélsőséges helyzeteiben – életműve időszerű és nélkülözhetetlen a mai Magyarországon.
Öt év börtönre ítélték az Algériában fogva tartott francia állampolgárságú írót
A francia elnök hiába szólította fel az algériai hatóságokat, hogy engedjék el a rákkal küzdő Boualem Sansalt.
Kollár-Klemencz László filozofikus regénye és vezetett túrái a Pilisben
Két novelláskötet és egy családregény után Kollár-Klemencz László legújabb kötetében a középkori Magyarországra, a pilisi erdőbe és a Duna-kanyarnál fekvő kicsiny faluba kalauzolja el az olvasóját, hogy ember és természet, ember és állat olyan összetartozását és egyszerre harmonikus, ám könyörtelen együtt létezését beszélje el, amely ma már szinte ismeretlen.
Kapjon le egy könyvet a polcáról, mert rengeteg előnye van, ha napi szokássá teszi az olvasást
Ha olvasási szokásai kimerülnek a Facebook-bejegyzések, rövid hírek vagy a gyorsrizs csomagolásán található utasítások böngészésében, akkor sok mindenről lemaradhat, és nem is csak az olvasmányélményekre gondolunk. A könyvek ugyanis a kreativitásra, a koncentrációkészségre és a stressz-szintre is hatással lehetnek, de még ezen kívül van egy sor jótékony hatása a napi olvasásnak.
Így írjunk szexjelenetet Sally Rooney szerint
A világhírű író szerint ez a jó szexjelenetet kulcsa.
Wesselényi megmentette, Petőfi kigúnyolta – Laborfalvi Róza még a halála után is szálka volt a Jókai-imádók szemében
Petőfi Sándort, az író barátját annyira feldúlta a küszöbön álló házasság híre, hogy elrohant az eljegyzési ebédjükről. Sőt még az évtizedekkel későbbi, Mikszáth-féle Jókai-életrajzban is az volt a narratíva, hogy a Nemzeti Színház vezető tragikája, „a hervadó nő” számító módon behálózta a nála fiatalabb, tapasztalatlan írót, aki még csak nem is az első férfi volt az életében. Hogy ez mennyire volt igaz vagy sem, kiderül Szécsi Noémi Jókai és a nők című könyvéből, amely az író születésének 200. évfordulója alkalmából jelent meg.