A festményeket, könyveket, iparművészeti tárgyakat, bútorokat, és más egyéb, értékes műtárgyakat adott esetben a „kulturális örökségünk kiemelkedő jelentőségű és pótolhatatlan elemének" nyilvánító műtárgyvédelmi hatóság körül változások vannak. A Lázár János tárcájához tartozó Műtárgyfelügyeleti Hatóság egészen mostanáig képes volt megőrizni szakmai autonómiáját, de félő, hogy ez meg fog változni. A műtárgyakat az eltűnéstől és a pusztulattól megmenekítő hivatal vezetőjét, Buzinkay Pétert leváltották, a szakmai tanácsadó testületként működő Kulturális Javak Bizottságát pedig szétzavarják – tudta meg a HVG.

A lapnak név nélkül nyilatkozó múzeum- és közintézményvezetők a fejlemények miatt aggodalmuknak adtak hangot, miszerint „a levegőben van" a műtárgyvédelem átalakítása, és elképzelhető, hogy ennek folyományaként a védett műtárgyak száma csökkenni fog. A műkereskedők már régóta szorgalmazzák ezt, ha ugyanis egy műtárgy védelem alá kerül, nem vihető szabadon külföldre, holott – mivel a huszadik században jelentős, magyar kézben lévő műgyűjtemények szóródtak szét a világban – a francia példát lenne érdemes követni, vagyis mindent megtenni, hogy a még meglévő értékek ne kerüljenek el szem elől, hanem itthon maradjanak.

Lázár János, az egyik olvasat szerint, azért nyúl bele drasztikusan a műtárgyvédelembe, hogy segítse a történelmi arisztokrácia restitúciós igényeinek kielégítését.

Hogy az építési és közlekedési minisztert milyen kapcsolat fűzi az arisztokráciához, és hogy a NER-elit mennyire aktív a műkincsek piacán, arról a HVG e heti lapszámában, illetve a hvg360-on olvashat.