Két-három hónap alatt tíz munkatárs hagyta ott a legnagyobb vidéki színházat, mert nem tudtak megélni a keresetükből. Az állami támogatás nem elég a megnövekedett rezsi- és egyéb költségek miatt arra, hogy a színházi fizetéseket felemeljék.
A Szegedi Nemzeti Színház a 2023/24-es évadra az államtól sokkal kevesebb támogatást kap, mint amennyit korábban a kormány megígért. A Telex cikke szerint idén év elején még arról folytak az egyeztetések, hogy az állami és az önkormányzati támogatás is 1-1 milliárd forint lesz a legnagyobb vidéki színház számára, amelyhez a Kisszínház, a közvetlen állami támogatás nélkül működő Szegedi Szabadtéri Játékok és a képzőművészeti kiállításokat bemutató Reök-palota is tartozik. A Szegedi Nemzeti Színház éves összkiadása körülbelül 3,5 milliárd forint.
Végül a beígért összegből kevesebb jutott az intézménynek, miután a színházi támogatások országos keretét a kormány 30 milliárd forintról 6 milliárdra csökkentette.
A Szegedi Nemzeti Színházhoz továbbra is 683 millió állami forint folyik be, ugyanannyi, mint tavaly vagy az azelőtti években, emiatt Szeged önkormányzata – a saját 1 milliárdos támogatása mellett – kénytelen volt tovább 316 milliós plusztámogatással kiegészíteni a kulturális intézmény büdzséjét. Ebből végül aztán csak 266 millió lett, mert a színház bevállalta, hogy valahogy megspórol 50 millió forintot.
Csakhogy a főigazgató, Barnák László szerint takarékoskodni meglehetősen nehéz úgy, hogy közben az intézmény minden költsége folyamatosan növekszik. Spóroltak a fűtésen, az irodákban takarókba bugyolálva ültek a dolgozók, a lámpákban kicserélték a hagyományos izzókat ledesekre, továbbá 2023 első két hónapjában energiatakarékossági okokból szünetet is tartottak, ami miatt viszont az elmaradt előadások 19 millió forintos kiesést okoztak a bevételben. „Ami azt jelenti, hogy a téli fűtésen spórolni sem olcsó" - írja a lap.
Megemelték a jegy- és bérletárakat is, van olyan bérletük, ahol tízszázalékos emelést hajtottak végre. Újabb zenés darabot nem vesznek fel a repertoárba, mert ahhoz vendégművészek jönnének, akikre most nincsen keret.
Mindeközben drágábbak lettek a díszletekhez, jelmezekhez és a kellékekhez való anyagok, emelkedtek az áram- és gázszámlák, és a munkatársak fizetését is meg kellett volna emelni, mert az infláció miatt a bérek egyre kevesebbet érnek. Barnák szerint azonban nincs miből felemelni a színházi fizetéseket. A legutóbbi bérrendezés két éve volt.
A főigazgató azt mondja, hogy „az előző év elejének adatai szerint a 225 alkalmazottunkból 160 ember volt, akinek a bére nem érte el a bruttó 350 ezer forintot". Mivel egyre többen vannak, akik nem tudnak megélni a színházi keresetükből, egyre több műszaki és más szakember hagyja ott a Szegedi Nemzeti Színházat. Az utóbbi két-három hónap alatt tízen távoztak, köztük az énekkarból hárman. Barnák László úgy tudja, volt, aki a fővárosba, volt, aki az egyetemre ment dolgozni, de olyan is akad, aki viszont éttermi felszolgálónak állt.
Az igazgató szerint egyre több a hiányszakma a színházakban: nincs elég öltöztető, szabó, fodrász, díszletmunkás, hangosító és műszaki munkatárs.
Jelenleg Szeged város önkormányzatától remélhetnek valamekkora további segítséget. Az önkormányzat ősszel több körben is tárgyal majd a színházzal újabb pénzösszegről, és szeptember közepén elkészülhet a színház további támogatásáról a javaslat.
Élhetnek-e együtt valaha az izraeliek és a palesztinok? Mit gondol egy izraeli katona arról, akik nem akarják a gázai háborút? Földes András izraeli videóriportja erre is rákérdez, és azt is megmutatja, hogy milyen háború zajlik maguk az izraeliek között.
A több mint félmillió gépelt oldalnyi szöveg az Arcanum sajtóadatbázisában is megjelent.
Az ukrán dróntámadások pedig az orosz polgárok türelmét is tesztelik.
Azt nem tudtuk meg, hogy ki, hol és mikor jelenti be az eredményt.
Hideg ételre lehet majd költeni az utalványt, pénzre nem váltható át.
