Egy vállalkozás szeretné jobban motiválni a munkavállalóit, ezért bevezetné a teljesítménybérezést. Emellett határozott idejű munkaszerződéssé lehet-e változtatni a már meglévő határozatlan idejű munkaszerződést? Vagy ez hátrányosan hat a munkavállalóra még akkor is, ha beleegyezik? A kérdésekre dr. Kéri Ádám ügyvéd, compliance szakértő, az Adózóna szakértője válaszolt.
Az (EU) 2023/970 irányelv (Bértranszparencia Irányelv) rendelkezéseit 2026. június 7. napjáig kell átültetni a magyar jogszabályokba is. A szabályozás – noha eltérő mértékben – de minden munkáltatót érint, függetlenül a méretétől, illetve az üzletágtól. A munkáltatóknak ajánlott elkezdeni a besorolás kialakítását – ehhez ad támpontokat dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd, az Adózóna szakértője.
Egy társaságnál az ügyvezetőt munkaviszonyban, vezető állású munkavállalóként foglalkoztatják. A munkáltató az ügyvezető alapbérét euróban szeretné meghatározni, a munkabér kifizetése forintban történne. Az ennek kapcsán felmerülő kérdésekre Horváthné Szabó Beáta adószakértő válaszolt.
Egy cég cafeteria szabályzatot készítve azt tervezi, hogy a cafeteria csak azon dolgozókra vonatkozna, akik a bérüket az általános szabályok szerint adózzák le, a cégnél munkaviszonyban levő, de az ekhót választó dolgozókra nem vonatkozna. Kérdésük az, hogy az egyenlő bánásmód elvére figyelemmel ilyen megkülönböztetés elfogadható-e, ha a munkabér adózási formáján kívül egyéb különbség (például munkakör, felelősség) nincs a dolgozók között. A kérdésre dr. Kéri Ádám ügyvéd válaszolt.
Egy év alatt 8,1 százalékkal nőtt a fizikai dolgozók bére, de az utóbbi fél évben alig változott. A többség többet várna.
Z. Kárpát Dániel a munkabér készpénzben való felvételéről nyújtott be törvényjavaslatot.
2024 végén ezen a szinten állt, ami 9,1 százalékos emelkedés az előző év végéhez képest. Egyes régiók között kétszeres az eltérés.
Magyar Zoltán, a Dunaferr DV. Vasas Szakszervezeti Szövetség elnöke szerint viszont a korábban beígért egyszeri, 150 ezer forintnyi bónuszról továbbra sincs információjuk.
Összevetették a mediánkereseteket.
Elon Musk 2022 októberében vette meg a Twittert, melyet azután átkeresztelt X-nek. A cég megígérte az éves bónusz kifizetését, de mindmáig nem tette meg. Egy bíró úgy döntött: jogos a kérés, a dolgozók perelhetik az X-et.
Két-három hónap alatt tíz munkatárs hagyta ott a legnagyobb vidéki színházat, mert nem tudtak megélni a keresetükből. Az állami támogatás nem elég a megnövekedett rezsi- és egyéb költségek miatt arra, hogy a színházi fizetéseket felemeljék.
Egy friss magyar kutatás megadja a választ.
Tényleg bravúr volna-e, ha sikerülne az év végére egyszámjegyűre levinni az inflációt, ahogy Orbán Viktor ígérte, vagy csak a bázishatás dolgozik? Mit sikerült a magyar gazdaságtörténetben jól csinálni akkor, amikor a mostanihoz hasonló nagy inflációt közepes szintre lenyomtak, és hol rontották el, amikor hiperinflációt csináltak belőle? Erről is beszéltünk Danyi Pállal, a BME docensével.
A szakszervezetek 10,5 százalékos béremelést követelnek, de a munkáltató csak ötöt adna.
A cég fölszámolását december 15-én rendelték el.
A gazdasági krízisen túl a kirúgott szakszervezeti vezetők „ámokfutásával” indokolja a Dunaferr illegitim menedzsmentje, hogy újra leállt a nyersvasgyártás és megint csak két részletben tudja utalni a munkabéreket.
A fogyasztói kosárnak már két éve is több mint a felét tették ki a megélhetési költségek.
De a rugalmas munkaidő is fontos a megkérdezetteknek.
Aki a jégkrémnél és az ízesítőkkel, színezékkel telenyomott fagylaltnál többre vágyik, egyre kevesebb helyen talál majd ilyet. Az alapanyagnak már itt is napi árfolyama van, az energia pedig csak annak nem drágult, akit még köt a szerződése. Ráadásul csalódnia kell annak is, aki úgy spórolna, hogy lemond a minőségről: a silányabb minőségű fagylaltot készítők is felzárkóznak árban a drágákhoz.
Vidéken gyorsabban találni szakembert.
