Az 1923-ban forgatott produkció 120 villanásnyi jelenete az egykori főszereplő hagyatékából került elő, és sikerült életre kelteni a filmdarabkákat. A száz évvel ezelőtti premieren még Gárdonyi Géza édesanyja is ott volt.
Az Egri csillagok első filmváltozatának több filmdarabkája került elő az egykori főszereplő hagyatékából, aki Vicuskát alakította az 1923-ban forgatott produkcióban. Jankovszky Mara őrizte meg a nagyjából 120 villanásnyi jelenetet, amelyet most sikerült életre kelteni a Nemzeti Filmintézet Filmarchívumában. A filmet akkori férje, Fejős Pál rendezte, aki később Hollywoodban vált világhírű filmrendezővé.
„Valaha megvolt neki a film teljes kópiája is, de valaki egyszer megijesztette, hogy kockázatos ilyen tűzveszélyes filmeket a lakásán tárolni, és szegény ijedtében kidobta az összes filmtekercset a kukába” – mondta Dénes István Liszt-díjas karmester és zeneszerző, aki Jankovszky Mara oldalági rokonaként hagyatékának megmentője.
„Egerben született és nevelkedettként, régóta reménykedtem benne, hogy egyszer majd megtaláljuk a regény 1923-as filmváltozatát. Elmondhatatlan öröm, hogy most előkerültek ezek a kincsek, és feldolgozhattuk őket. Természetesen folytatjuk a kutatást, hogy valahol a nagyvilágban felleljünk egy teljes kópiát a filmből, de ez a felfedezés már önmagában történelmi jelentőségű, miután eddig szinte semmi nem állt rendelkezésre a filmből. Külön köszönet illeti Enyedi Ildikó világhírű filmrendezőt, amiért a hagyatékról értesülve azonnal felkereste az NFI Filmarchívumot és Dénes Istvánt, aki rendelkezésünkre bocsátotta a páratlan hagyatékot” – nyilatkozta Ráduly György, az NFI Filmarchívum vezetője.
Száz évvel ezelőtt, nem sokkal Gárdonyi halála után kezdték forgatni a filmet, amelyet az akkori politikai és szakmai szervezetek is támogattak. A belügyminiszter külön rendeletben engedélyezte, hogy az egész ország területén forgathassanak, így a várostromot a cseszneki várban vették fel, de forgattak a Gellért-hegyi Citadellánál, a budai vár egyik bástyájánál és egy fennmaradt képkocka tanúsága szerint a sümegi várnál is.
A Kossuth Lajos téri Kúria épületének előcsarnokában rendezték be a budai királyi palota tróntermét, a konstantinápolyi külsőket pedig a Tabánban és az állatkertben forgatták. Az egri vár alatti kazamatarendszer jeleneteit a Pál-völgyi-barlang akkor még feltáratlan járataiban fotografálták fáklyaláng fényében. A stáb engedélyt kapott a forgatásra a Mátyás-templomban is, ez azonban botrányba fulladt, amikor éjjel a kocsmából hazatérő budai polgárok rátörték a kaput a benn dolgozó filmesekre.
A film premierjét az egri Uránia moziban tartották, ahol Gárdonyi édesanyja is ott ült a nézőtéren. Az egyetlen színész a filmben, akinek jól ismeri játékát az utókor, a Jumurdzsákot alakító Makláry Zoltán, akinek ez volt élete első filmszerepe. Az Egri csillagokban Cecey Évát alakító színésznő száz éve azokat a filmvégeket kapta meg az operatőrtől, amelyek a kamera elindulásakor vagy leállásának pillanatában készültek, emiatt egyes képkockákon fekete fénybeégések láthatók. Ennek ellenére az arasznál is kisebb, néhány kockás csíkok bemozgathatók, ami még izgalmasabbá teszi a kísérletet.
A fennmaradt filmkockák ötletes és változatos látványvilágról adnak képet. A két filmváltozat összehasonlításával már 1967-ben megpróbálkoztak, amikor híre ment a Várkonyi-féle produkció születésének. Sok az eltérés az Egri csillagok két verziója között, aminek bizonyára oka a két forgatás között eltelt csaknem fél évszázad és a filmtechnika ez idő alatt bekövetkezett hatalmas fejlődése. Szó volt róla akkor, hogy a néma változat még élő alkotói és szereplői összejönnek egy találkozóra az újéval, ez azonban végül nem valósult meg.
Egy kiadós gombamérgezéssel indul François Ozon új filmje, a Ha megérkezik az ősz. A termékeny francia filmrendezővel az öregkori ráncok szépségéről, az Elemi ösztön nem múló vonzerejéről, egy szexi nagymamáról, egy pusztító családi vacsoráról és Nicole Kidman plasztikai beavatkozásairól is beszélgettünk.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát.
Látványosan távol tartotta magát a közel-keleti konfliktus értékelésétől Orbán Viktor. A kormányfőnek csak hazai használatra van mondása a fejleményekről.
Alapesetben a harcsa félénk állat, azonban ha a fészkét védi vagy fenyegetve érzi magát, támadásba lendül.
Megerősítették, hogy készek a kutatóhálózatról leválasztandó négy központ átvételére.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.
