A gázai háború miatt idén öt hónapos késéssel jelentették be szerda este a százezer dollárral járó Wolf-díj kitüntetettjeit, melyet évente ítélnek oda a matematika, az orvostudomány, a fizika, a mezőgazdaság és a zene területén.

Idén kilencen, az Egyesült Államokban, Izraelben, az Egyesült Királyságban, Magyarországon, Franciaországban és Svájcban élő tudósok és művészek vehetik át néhány hónap múlva, egyelőre nem meghatározott időpontban a díjat.

A Svájcban élő, Magyarországon született és tanult Roska Botond megosztva kapta az orvostudományi díjat a Franciaországban és az Egyesült Államokban is dolgozó José-Alain Sahel francia tudóssal. A zeneművészeti elismerést pedig Kurtág Györgynek ítélték oda.

A fizika tudományában az Egyesült Királyságban alkotó Martin Rees professzor munkásságát ismerték el. A mezőgazdaság területén pedig három amerikai professzor, Elliot Meyerowitz, Joanne Chory és Venkatesan Sundaresan veheti át idén a díjat. Matematikából két izraeli osztozik a díjon, Adi Samir professzor a Weizmann Intézetből és Noga Alon professzor, aki a Princeton Egyetem és a Tel-Aviv Egyetem professzora. Samir az információbiztonság szempontjából fontos kriptográfia területén kifejlesztette 1977-ben a mára széles körben elterjedt RSA néven ismert titkosító rendszert. Alon a kombinatorikában alkotott maradandót.

Az izraeli Wolf-díj kitüntetettjeinek több mint egyharmada később elnyerte a Nobel-díjat is szakterületén.

Kurtág hatása a kortárs klasszikus zenére világszerte érzékelhető, kompozícióit a zenészek és a közönség egyaránt értékeli. Művei intenzitást és éles önvizsgálatot mutatnak, az emberi létállapotot sűrített, de érzelmekkel teli zenei formában ragadják meg – többek között ezzel indokolta az izraeli alapítású, 100 ezer dollárral járó Wolf-díj odaítélését a nemzetközi zsűri. Ezzel a 98 éves Kurtág György olyan nagyságok társaságába kerül, mint Pierre Boulez és Ligeti György, Plácido Domingo és Paul McCartney, Fischer Ádám és Yahudi Menuhin.

„Kurtág György a Wolf-díjat azért kapja, mert igazi zenész és ragyogó ember. Az emberi lélek egzisztenciális kérdéseivel foglalkozó zenéje olyan alapvető érzelmeket állít középpontba, mint a szerelem és a bánat, a félelem, a szorongás, a kétségbeesés, valamint a harmónia és a megbékélés utáni vágy” – szól a méltatás.

Roska Botond – akit a sejttípusra célzott génterápiára és a látás helyreállításában elért eredményeiért díjaztak – elismerésében megemlítik, hogy „egy zenész és egy informatikus fia, aki kezdetben maga is zenei pályán indult: csellózni tanult, majd 1985-től 1989-ig a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola hallgatója volt. Egy szerencsétlen kézsérülés azonban megzavarta csellókarrierjét, és az orvostudomány és a matematika felé fordította figyelmét.”

Kurtág Györggyel nemrég a hvg360 készített interjút: