Miután Szász Júlia tételesen bizonyította, hogy Vidnyánszky Attila nem mondott igazat, amikor a Nemzeti Színházban történt baleset kártérítéséről beszélt, a teátrum kiadott egy közleményt, amelyben cáfolják a színésznő állításait.

Szász szerint a Nemzeti Színház igazgatója olyan összegről beszélt, amit ő biztosan nem kapott meg. Vidnyánszky azt nyilatkozta, hogy november óta Szász és kollégája, a balesetben szintén érintett Horváth Lajos Ottó fejenként több mint ötmillió forintot kapott a táppénzen felül, különböző jogcímeken. „A pénteki napon bekövetkezett, nagyon sajnálatos baleset után már hétfőn kéthavi fizetést utaltunk át nekik, és azóta is folyamatosan utalunk. Természetesen a kártérítési igényükhöz képest ez egy jóval szerényebb összeg, de még zajlik a rendőrségi vizsgálat, folyamatban van az eljárás”, magyarázta.

Szász ezek után pontos összegekre bontva vezette le a közösségi oldalán, hogy „a táppénzen kívül folyósított összeg meg sem közelíti, nemhogy meghaladja az 5 000 000 forintot. Kártérítést nem kaptam, még folyamatban van a megegyezés.”

A Nemzeti – Vidnyánszky korábbi interjújához hasonlóan – az Origón reagált a színésznő állításaira. Közleményükben azt írták, hogy a színház rendelkezik a színházi dolgozókat védő biztosítással, a biztosító már hónapokkal ezelőtt megtette azon ajánlatát, mely szerint milliós nagyságrendet meghaladó kárelőleget utal Szász Júlia részére, azonban az ajánlatra a mai napig nem érkezett válasz.

„Szász Júlia a 2023 novemberében bekövetkezett balesete óta táppénzes állományban van, ennek megfelelően fizetést nem kaphat, ugyanakkor folyamatos pénzügyi ellátásban részesül. A Nemzeti Színház felé benyújtott EKHO-nyilatkozata alapján Szász Júlia az EKHO szerinti adózást választotta, mely adózási forma bizonyos esetekben hátrányos következményekkel járhat. Az EKHO alatt nincsenek adókedvezmények, járulékkedvezmények, (hivatalos kifejezéssel) nem tölthető az adóval az egészségpénztári számla és jellemzően a minimálbér az ellátási alap, így alacsony lesz a táppénz és a nyugdíj is”, részletezik.

Azt is írják, hogy Szásszal és ügyvédjével 2024. március 14-én személyesen egyeztettek, itt elismerték az általa benyújtott kárigény jogosságát, és „a tárgyaláson általánosságban tett, az igénybejelentésre vonatkozó részletes észrevételeinket a megbeszélésünk értelmében 2024. március 18-án megküldtük a jogi képviselő részére. Az igény alátámasztása érdekében számlákat, szerződéseket kérünk be, valamint ezt követően Vidnyánszky Attila vezérigazgató döntésének megfelelően a Nemzeti Színház megtette a sérelemdíj megfizetésére vonatkozó ajánlatot, azonban eddig Szász Júlia részéről hivatalos válasz nem érkezett.”

A színház állítja, hogy a baleset óta nemcsak ők, hanem a Kulturális és Innovációs Minisztérium, a biztosító és a szakszervezet is több alkalommal utalt esetenként több százezres nagyságrendű összegeket. A színház két alkalommal teljes havi fizetésnek megfelelő összeget teljesített, egy alkalommal ugyanilyen nagyságrendű kifizetést utalt a Kulturális és Innovációs Minisztérium, és ez a három összeg közel kétmillió forintos nagyságrendet tesz ki, a kiutalt üzemi baleseti táppénz összege pedig meghaladja a másfél millió forintot.

Hozzáteszik még, hogy a színházi szakszervezet háromszor utalt Szásznak több százezres nagyságrendben, „a színház által finanszírozott biztosítás terhére a biztosító az alábbi jogcímeken utalt (és fog majd utalni) a színházi baleset-biztosítás terhére, e jogcímeken kifizetett összegek szintén több százezres nagyságrendet jelentenek”.

Mint írják, az intézmény rendelkezik a színházi dolgozókat védő biztosítással.

A biztosító már hónapokkal ezelőtt megtette azon ajánlatát, mely szerint milliós nagyságrendet meghaladó kárelőleget utal Szász Júlia részére, azonban az ajánlatra a mai napig nem érkezett válasz. (A másik megsérült színész, Horváth Lajos Ottó számára a szintén milliós nagyságrendű kárelőleg már átutalásra került.) Szintén a Nemzeti Színház által megkötött és fizetett biztosítás alapján a biztosító további kifizetéseket tudna teljesíteni, ha Szász Júlia együttműködésre irányuló hajlandóságot mutatna, ugyanis a biztosító kizárólag a hozzá beérkező számlák, bizonylatok és egyéb alátámasztó dokumentumok alapján tud kifizetést teljesíteni

– zárták az okfejtést.