A nemzetközi szinten is jegyzett gyermekszínházat, a Kolibrit, 1992-ben hozta létre Novák János, és azóta ő vezeti. A 72 éves művész a mostani pályázaton már nem indult, a színház társulata pedig a főrendezőt, Vidovszky Györgyöt támogatta meggyőző fölénnyel:  51 ember, a stáb 88 százaléka szavazott rá. Pályázott Pass Andrea rendező is, aki egy szavazatot kapott, illetve a korábban az Operaházra aspiráló Aczél András, aki öt, és Zalán János, aki szintén egy szavazatot kapott.

A színház társulata nyílt levélben adott hangot aggodalmának, hogy Zalán János (nyitóképünkön) és Aczél András is pályázik, ők ugyanis addig nem dolgoztak a színházban. „A meghallgatáson számunkra egyértelművé vált, hogy ha a Kolibrit jól ismerő, a társulat tagjaiként velünk régóta dolgozó Vidovszky György, Gyevi Bíró Eszter és Nizsai Dániel alkotta csapat kerül a színház élére, akkor nemcsak a folytonosságot tudják biztosítani, hanem a szakmai és gazdálkodási területen is a szükséges fejlődés és megújulás irányába tudunk elindulni” – írták.

Hiába kapott Zalán csupán egyetlen szavazatot, a HVG-nek több forrásból megerősítették, hogy a november 25-én összeült bizottság az ő kinevezését ajánlotta a kulturális és innovációs miniszternek. Úgy tudjuk, hogy a többségben lévő, a minisztérium által delegált tagok szavaztak Zalánra, míg a két fővárosi tag Vidovszky Györgyöt támogatta.

A főváros és a kormány év végén lejárt megegyezése szerint a közös fenntartású színházak esetében az igazgató kinevezési joga a miniszteré. Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszternek a jogszabályok szerint döntenie kellett december 25-ig. Csütörtökig, azaz január 9-ig kell értesíteni az érintett feleket a döntésről, de ez még nem történt meg.

Ez annál is furcsább, mert a Budapest Bábszínház esetében csak az eddigi igazgató, Ellinger Edina adott be pályázatot, ahogy a Margitszigeti Színház esetében is (ami a Margitszigeti Szabadtéri Színpadot jelenti) az eddigi igazgató, Bán Teodóra jelentkezett. Eddigi munkájukkal, és mostani pályázatukkal az állami és önkormányzati fél is elégedett, a színházak jó művészi színvonalon, stabilan működnek. Az ő kinevezésük tehát nem lehet kérdéses, a bejelentés forrásaink szerint azért húzódik, mert Hankó számára fejtörést okoz, hogy felvállalja-e Zalán János kinevezését a társulat ellenében.

Zalán János színészként végzett, de inkább üzletemberként tevékenykedett, ő alapította a 1994-ben a Masterfilm szinkronstúdiót. A NER 2013-ban fedezte fel, amikor a Nemzeti Kulturális Alap Színház- és Táncművészeti Kollégiumának vezetője lett, jól is szerepelt a saját pályázatain. 2018-tól az akkor mindenható Színházművészeti Bizottság elnöke volt. 2015–2024 között a Pesti Magyar Színház igazgatója lett, ahol különösebb művészi sikert nem tudott felmutatni. Azzal próbált túlélni, hogy ifjúsági színházként fogalmazta meg az intézményt, és különböző állami támogatásokkal igyekezett megtölteni azt. 2020 és 2022 között a hatalom által elfoglalt Színház- és Filmművészeti Egyetem megbízott oktatási rektorhelyetteseként szolgált. 

A Pesti Magyar Színház igazgatói pályázatát 2024-ben hirtelen visszavonta, és lemondott, ami azért volt furcsa, mert Vidnyánszky Attila már korábban kinyilvánította, hogy az ő pályázatát támogatja. Zalán János azzal indokolta hirtelen döntését, hogy „korábban is többször kapott a színház vezetésével össze nem egyeztethető felkérést, de eddig mindig a színház javára döntött.” Az igazi okot sokan találgatták, vagy bizalomvesztés lehetett, vagy az, hogy Nagy Viktornak és Eperjes Károlynak helyet kellett csinálni. Most tehát kárpótlásért nyújthatja a kezét Zalán.

A budapesti színházak aggódnak amiatt, hogy a működésük biztosítása érdekében a főváros és a kormány között kötött megegyezés év végén lejárt. Mind a kormány, mind az önkormányzat rendelkezett arról, hogy negyed évvel meghosszabbítják az egyezményt, így elkerülhető, hogy működésképtelenek legyenek a színházak. Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója a HVG-nek elmondta, hogy tárgyalnak a kormánnyal a megegyezés újrakötéséről. Az új szerződésben egyik fél sem akar nagyobb változtatásokat. E szerint a főváros öt színházat saját maga finanszíroz, a többi hét esetében a teátrumot működtető kft. és az épület tulajdonjogát megtartva az államra hagyja a finanszírozást, és lemond az igazgató kinevezési jogáról is.