A folyók rekordalacsony vízállása egy sor értékes régészeti leletet is elérhetővé tesz. Csak nehogy az egymillió Indiana Jones országává váljunk.
Örökségvédelmi szempontból is kulcsszerepe van a folyók rekordokat döntő apadásának – mondta el közösségi oldalán csütörtökön megosztott videójában Sári Zsolt közgyűjteményekért felelős államtitkár, aki arra figyelmeztetett: az alacsony Duna nemcsak természeti, hanem örökségvédelmi veszélyt is jelent.
Bár a víz visszahúzódása akár kedvezőnek is tűnhet régészeti szempontból, hiszen máskor nem látható leleteket hoz felszínre, csakhogy az előnynél nagyobb gondot jelent, hogy a víztakaró elvesztésével védtelenné is válnak a szokatlanságukkal a laikusok kíváncsiságát is felkeltő tárgyak.
Megkerestük az Országos Vízügyi Főigazgatóságot, hogy magyarázzák el, pontosan mit jelentenek a hőség, aszály idején egyre többször emlegetett adatok, mi alapján jelölték ki a vízmércéket, miért vannak ilyen jelentős eltérések az országon belül, és mit jelez a nulla pont, ha mínuszba is fordulhatnak a számok.
„A mederből előbukkanó régészeti és történelmi leletek örökségi értéket képviselnek, amelyek napvilágra kerülve könnyen károsodhatnak vagy véglegesen elveszhetnek, ha nem szakszerűen kezelik őket” – figyelmeztetett Sári Zsolt, mindenkit arra kérve: ha ilyesmit talál, ne mozdítsa el, hanem értesítse az illetékes múzeumot vagy régészeti szakszolgálatot.
Nem az egyes darab számít, hanem az a közeg, környezet, amelyben ezeket a régészeti emlékeket megtaláljuk
– magyarázta, miért nem szabad az izgalmasnak tűnő leleteket megmozdítani, pláne elvinni.
A csontok szakszerű feltárására hívott szakemberek vezetője szerint a tudomány számára fontos leletről van szó, de szenzációnak nem nevezné a maradványok előbukkanását.
Nyitókép: HVG / Földes András
Egy magyar youtuber posztolt róla.
