A hétvégi közösségi médiás akciójuk után, amelyben többek között Gubik Petra, Janza Kata és Peller Károly, valamint Szinetár Dóra, Kerényi Miklós Gábor és Lőrincz György is szolidaritását fejezte ki a Budapesti Operettszínház vezetősége ellen tiltakozók iránt, az intézmény dolgozói hétfőn titkos társulati ülést tartottak. A Telexnek nyilatkozó színházi dolgozók szerint „az Operett társulata soha nem állt még ki ennyire magáért”.
Peller Anna arról számolt be a lapnak, hogy a hétfői társulati ülésen szinte minden szektor képviseltette magát, mert minden területen érzékelnek szakmaiatlanságokat. Egyelőre azonban hiába keresték meg 2026 áprilisában az új kulturális kormányzatot azzal a kéréssel, hogy gazdasági és szakmai szempontok alapján világítsák át az intézményt, még nem kaptak választ.
A társulat szerint az Operettszínház számos problémával küzd: alacsonyak az előadás- és a nézőszámok is, és Kiss-B. igazgatása alatt a színház új produkcióinak művészi minősége is jelentősen visszaesett. Alacsonyak a fizetések, a vezetőség pedig nem akarja meghallgatni a dolgozókat. A társulat tagjai továbbra is problémának tartják, hogy egy olyan igazgató vezeti a színházat, aki korábban aktívan részt vett komoly zaklatási esetek eltussolásában.
Egy korábban ott dolgozó arról beszélt az Indexnek, hogy az intézmény ügyvezető igazgatójának megalázó kommunikációja elviselhetetlen munkakörnyezetet teremtett.
Az egyik társulati tag azt mondta a Telexnek: „A legjobb megoldásnak a társulat azt tartaná, ha Kiss-B. Atilla lemondana”. A másik megoldás a társulat szerint az lehetne, ha a minisztérium eltávolítaná Kiss-B.-t, és kineveznének egy megbízott igazgatót, majd kiírnának egy rendes igazgatói pályázatot.
Kiss B. Atillát Kásler Miklós annak ellenére nevezte ki az Operettszínház élére, hogy a társulat több mint fele az addigi igazgatót támogatta. Kiss-B. jelenlegi, második ötéves igazgatói ciklusa 2029. január 31-én jár le.