„Minden nővel úgy beszélt, mintha tárgyak lennének” – zaklatásról nyilatkoztak az Operettszínház volt munkatársai

„Pokol volt bejárni. Tudom, mi az, ami egy színházban belefér, és mi nem. De itt rendszeres volt, hogy a folyosókon sírtak kolléganők” – így jellemezte az Operettszínház egyik volt dolgozója az Indexnek a hangulatot az intézményben azután, hogy Kásler Miklós emberierőforrás-miniszter a társulat által elutasított Kiss-B. Atilla operaénekest nevezte ki igazgatónak 2018-ban.

Kiss-B. ügyvezető igazgatóként a volt miniszteri biztost, a korábban cirkuszi területen, majd a Millenárisnál dolgozó, azóta a színháztól közös megegyezéssel távozott Kriza Zsigmondot alkalmazta. A lapnak a színház volt munkatársai arról beszéltek, hogy a kettős vezetés szerintük katasztrofális eredménnyel járt, szakmailag is.

Egy év alatt csak az adminisztrációs területről 34 munkatárs mondott fel, pedig összesen nagyjából negyvenen dolgoznak ott – írta az egyik nyilatkozóra hivatkozva a portál. A megszólalók az ügyvezető kommunikációs stílusát arrogáns és véleményesnek nevezték, valamint erősen szexistának. A harmincnégy emberből, aki felmondott, csak kettő volt férfi.

Kriza az egyik volt dolgozó szerint minden nővel úgy beszélt, mintha tárgyak lennének. A nő azt állította, hogy az ügyvezető tolakodó módon, saját és munkatársainak szexuális életéről faggatta és zaklatta. De azt a másik megszólaló is furcsának tartotta, hogy Kriza már az állásinterjún rákérdezett, van-e párkapcsolata. Kiss-B. pedig elmondásuk szerint a zaklatásról és a hatalommal való visszaélésről szóló beszámolókat nem hogy nem kezelte súlyuknak megfelelően, de inkább kiszolgáltatta Krizának azokat, akik róla tettek bejelentést.

A főigazgatóval való beszélgetése után az egyik volt munkatárs bejelentést tett a színházi és nem színházi közegben zaklatást elszenvedők megsegítésére létrejött, Biztonságos Terek nevű projekt koordinátoránál; ezt az Indexnek Rihay-Kovács Zita is megerősítette. Rihay-Kovács a portál rendelkezésére bocsátott egy levelet, amelyet Fekete Péter kulturális államtitkárnak mint a színház fenntartójának küldött el márciusban, és amelyben jelezte, hogy tudomása szerint az Operettszínházban zaklatás történt. Az államtitkártól választ sem kapott, máskor pedig a téma említése után csak a decemberi tüntetések politikai motivációját firtató levél érkezett érdemi reakció helyett.

Mind Kiss-B. Atillát, mind Kriza Zsigmondot megkereste a híroldal a történtekkel kapcsolatban. Egybehangzóan állították, csak olyan dolgozók panaszkodtak, akik mulasztásaik vagy magatartásuk miatt számonkérés előtt álltak, azaz csak "ellencsapásokról" van szó. A panaszok szerintük alaptalanok, írásbeli bejelentés nem történt.

Az Operettszínház utóbbi két éve sok szempontból tekinthető komoly kudarcnak, írtuk meg mi is. A HVG forrásai szerint olyan rosszul sikerült például a Kárpátia Zenekar gitárosa, Szijártó Zsolt és egy mohácsi műkedvelő költő, Schiszler Zsolt által szerzett Mohács 1526 – Európa kapuja című rockmusical, hogy nem tudják bemutatni az évadban. De bebukott a trianoni békeszerződés 100. évfordulójára kiírt musicalpályázat is. A régi előadásokat nem tudják levenni a műsorról, mert a Csárdáskirálynőn, a János vitézen és a La Mancha lovagján kívül nincs jelentősebb új bemutató. Így bár  Kiss-B. Atilla nagy tervekkel vette át az intézményt, a művészi megújulás és a „nemzeti fordulat” is elmaradt.