A Déli pályaudvarról az első menetrendben meghirdetett személyvonat 1861. április 1-jén gördült ki, az új vonalon a teherforgalom már március 22-én megindult. Ugyanezen a napon keltezték a vasúttársaság hirdetményeit, amelyekkel közzétették a vonal megnyitását. Retró Nagyítás-fotógalériával emlékezünk a bezárásra ítélt Déli pályaudvarra.
A Déli Vasút egykor a Dunántúl egyik legfontosabb közlekedési vonalait üzemeltető cég volt, amelynek jogutódját csak 1932-ben államosították. Ez a vasúttársaság építette meg a mai Budapest-Déli pályaudvarról induló balatoni vonalat is, amely 1861-ben érte el Kanizsát, a mai Nagykanizsát.
A pályaudvar a Vérmező mellett, a Lánchíd és az alagút folytatásában épült meg 155 évvel ezelőtt. Az építkezések 1859 szeptemberében kezdődtek meg és, majd egy éven keresztül, 1860 nyaráig tartottak.
A Magyar Közlönyben megjelent határozat alapján most már úgy tűnik, végképp megpecsételődött a pályaudvar sorsa: a területre ötletpályázatot kell kiírni, sport- és szabadidős célú városfejlesztés valósulhat meg a Testnevelési Egyetem, szükség esetén a MÁV bevonásával.
Az állomás bezárása jó ideje napirenden van már, legutóbb a közeli alagút támfalának megcsúszása miatt egy időre leállították a forgalmát, a vonatok pedig csak Kelenföldig jártak. Többféle elképzelésről lehetett hallani eddig is, köztük arról, hogy parkot alakítanának ki a sínek helyén, de volt, aki az új szuperkórházat álmodta a Déli helyére.
Kövessenek minket a Facebookon is!
Érkezik a magyar fesztiválkultúra történetét feldolgozó dokumentumfilm. Arról, hogy miért és hogyan rendeződik át manapság a hazai fesztiválpiac és hogy szeretnek-e egyáltalán a fiatalok fesztiválozni és sörözni, a rendezővel, Csizmadia Attilával beszélgettünk.
15–9-re nyertek a mieink.
