Hiszem, ha látom?
Mekkora szerepet játszanak személyes tapasztalataink, amikor az egészségünkről, sőt az életünkről van szó?
A HVG Extra Pszichológia negyedévente megjelenő női magazin - tematikus lapszámaiban olyan érdekes és informatív témákkal foglalkozik, amelyek nap mint nap felbukkannak életünkben. A magas színvonalú, szórakoztató magazin igényes tartalmával legalapvetőbb élethelyzeteink nehézségeire kínál megoldási alternatívákat.
Mekkora szerepet játszanak személyes tapasztalataink, amikor az egészségünkről, sőt az életünkről van szó?
A gyermekek mindig megérzik, ha valamit nem mondanak el nekik, az űrt pedig a saját fantáziájukkal töltik ki – amivel senki nem jár jól. A HVG Extra Pszichológia Szalon legutóbbi kerekasztal-beszélgetésén Szél Dávid pszichológus arra kereste a választ, honnan erednek a tabuk, és hogyan oldhatjuk fel őket.
Bár a genetika jelentősen befolyásolja a boldogságra való hajlamunkat, mégsem gátolhat minket abban, hogy életünk minden területét teljes átéléssel, örömmel tapasztaljuk meg. A Lelked rajta! podcast-sorozat második részében a boldogság elérésének receptjét tárja elénk Nagy Henriett klinikai szakpszichológus.
„Nincsenek titkaink egymás előtt” – a kutatások nem ezt mutatják.
Döntéseinket, cselekedeteinket gondolkodási csapdák tucatjai befolyásolják, észrevétlenül, nap mint nap. Ha tisztában vagyunk velük, és megtanuljuk őket felismerni a saját életünkben, nehezebb lesz megvezetni minket.
Megjelent a Férfiak gyermek nélkül című könyv, amelynek bemutatóján a szerző és a meghívott szakértők többek között arra keresték a válaszokat, hogy a férfiak miért beszélnek nehezebben a gyermektelenségről, illetve miért nem igaz, hogy ők a „sírba viszik magukkal” a megtermékenyítő-képességüket.
Kínos beszélgetések, netán viták, sőt összeveszések. Miért történik mindez? Hogyan lehet elkerülni? És elkerüljük-e egyáltalán? Nógrádi Csilla pszichológus írása.
Az átverésnek, intrikának, hazugságnak, füllentésnek, fondorlatnak, félrevezetésnek és manipulációnak szinte végtelen formája és motívuma van. De miért csináljuk ezt egymással?
Ráadásul nemcsak a nyelvtől, hanem a kulturális identitástól is függhet a fájdalomérzetünk.
Epres Panni Lelked rajta! című, új podcast-sorozata segít megismerni önmagunkat és a környezetünket. Az első részben Orvos-Tóth Noémi pszichológus segít felismerni és megérteni a narcisztikus személyiségzavart.
Nem vagyunk könnyű helyzetben, ha fel akarjuk venni a kesztyűt a szorongásunkkal: még ki sem jöttünk a pandémiából, máris egy háborús helyzetbe csöppentünk. A HVG Extra Pszichológia Szalon vendége Dr. Belső Nóra volt, akinek Félelem, szorongás, pánik – Hogyan találjuk meg a kiutat? című új kötete sajnos nem is lehetne aktuálisabb.
Ezekben a hetekben sajnos különösen aktuálissá válik és sokáig velünk marad a poszttraumás stressz szindróma jelensége, de mi is ez a viszonylag későn felfedezett állapot? És miért érintheti azokat is, akik tanúk és támogatók? Füredi Éva, a Psziché Műhely krízisintervencióval foglalkozó mentálhigiénés szakemberének írása.
A március 29-i HVG Extra Pszichológia Szalonban megosztó kérdésekről beszélgetünk Szél Dávid pszichológussal.
Az emlékekben rejlik a kulcs.
„Tudatos gyermektelenként néha fekete báránynak érzem magam. Ellenállóknak látnak bennünket, akik nem azt teszik, amit mások elvárnak” – meséli a 34 éves Márk Tanács Eszter Férfiak gyermek nélkül című könyvében, amelyben 16 férfi életéről olvashatunk. Ismerjük meg Márk történetét.
Pandémiából háborús helyzetbe csöppentünk. A következő ingyenes, online HVG Extra Pszichológia Szalonban többek között a megküzdésről és arról beszélgetünk, milyen tudattalan érzéseket aktivál bennünk ez az állapot.
Nem csak „tudjuk”, hogy messzebb van a veszély.
Ha menekülteket fogadunk be, a fizikai segítségen túl felmerül a lelki támogatás kérdése is. Készüljünk fel: nem csak nekik, magunknak is. Füredi Éva, a Psziché Műhely krízisintervencióval foglalkozó mentálhigiénés szakembere válaszolt a kérdéseinkre.
Szél Dávid Apapara című blogjának Facebook-oldalán írt az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos, lehetséges érzéseinkről.
Elérkezett az idő, hogy meghackeljük az emberi történelem egyik legmélyebben gyökeredző és legkárosabb alaptézisét. Egy új elmélet szerint ugyanis mi emberek sokkal jobbak vagyunk, mint amilyen a PR-unk.