Egy vidéki iskolában egy visszahúzódó fiúból a Tanulói Csapat motorja lett; máshol QR-kódos kihívások mozgatták meg az egész iskolát. Az Aktív Iskola program tele van ilyen történetekkel – és mind ugyanarról szólnak: amikor a mozgás élménnyé válik, a gyerekek és a közösség is megváltozik.
Balogh Gábor, a Magyar Diáksport Szövetség elnöke arról mesél, hogyan sikerült elérni, hogy ma már több mint 600 intézményben mozogjon együtt az iskola.
- Milyen visszajelzéseket kaptok az iskoláktól, hogy fogadják a diákok a programhoz való csatlakozást és az azzal járó változásokat? Van olyan történet vagy pillanat, ami különösen megérintette Benneteket?
- Évente készítünk felméréseket a diákok körében arról, milyen hatással van az életmódjukra a program – tavaly ez már közel 30 000 fős minta volt. Az eredmények egyértelműen pozitív irányt mutatnak: nőtt a mozgással eltöltött idő, és a visszajelzések szerint a program nemcsak az aktivitási szintre, hanem az iskolai légkörre, a közösségre és a gyerekek boldogságérzetére is kedvezően hat. A diákokra gyakorolt hatásnál külön szeretem kiemelni az önkéntesség szerepét. Egyre több helyen alakulnak meg a Tanulói Csapatok, ahol a diákok segítik a pedagógusokat a program megvalósításában. Ez sokszor életre szóló élményt ad nekik. Például egy vidéki iskolában egy korábban nehezen kezelhető fiú lett a Tanulói Csapat tagja. Eleinte csak a mozgásos feladatok során talált rá az önbizalmára, később már ő szervezte a közösségi kihívásokat, és a tanárok szerint teljesen kinyílt. Ezek azok a pillanatok, amikor igazán érezzük, hogy az Aktív Iskola nemcsak a mozgásról, hanem a személyes és közösségi fejlődésről is szól.
- Hogyan látod a digitális eszközök szerepét az Aktív Iskola programban? Lehet-e a technológiát a mozgás és a közösségépítés szolgálatába állítani, nem pedig ellene használni?
- A digitális eszközök szerepét az Aktív Iskola programban elsősorban lehetőségként látjuk. A gyerekek természetes közege ma már a digitális világ, és a mi feladatunk az, hogy ezt ne kizárjuk, hanem értelmesen beépítsük a mindennapokba. Ha jól használjuk, a technológia nem a mozgás ellen dolgozik, hanem épp ellenkezőleg – a mozgás, az együttműködés és a közösségépítés szolgálatába állítható. A Digitális Témahéthez kapcsolódva például olyan jó gyakorlatokat gyűjtünk, ahol a mozgás és a technológia természetes módon kapcsolódik össze. Volt egy iskola, ahol a gyerekek maguk készítettek QR-kódos mozgásos kihívásokat az udvaron – az egész iskola „megmozdult”, még azok is, akik korábban kevésbé szerettek részt venni a testnevelésórákon.
- Milyen kihívásokat jelent a program terjesztése vidéki, kisebb iskolákban, ahol kevesebb az infrastruktúra vagy a szakember?
- A programot kifejezetten úgy építettük fel, hogy a szerényebb infrastruktúrával rendelkező iskolák is csatlakozhassanak, és a 80-100 beavatkozási pontból tudjanak választani. Nem cél, hogy bárkit hátrány érjen emiatt. A kifejezetten hátrányos helyzetű térségek iskoláit pedig csatlakozáskor sportszerutalvánnyal támogatjuk, hogy feltölthessék készleteiket, és még több programot meg tudjanak valósítani. Számomra mindig külön öröm látni, amikor egy kis iskola a kreativitásával és közösségi erejével messze túlnő a körülményein. Kazár remek példa erre: egy hátrányos helyzetű település, ahol eleinte tartottak tőle, hogy kevés dolgot tudnak majd megvalósítani. Végül az egész tantestület összefogott, és olyan eszközigény nélküli, közösségi megoldásokat találtak ki, amelyek azóta országosan is mintát adnak. Tehát az Aktív Iskola lényege nem az eszközökben, hanem az emberekben rejlik – a lelkes tanárokban, a kíváncsi gyerekekben és az együttműködő közösségekben.
Balogh Gábor
- Milyen hosszú távú hatást remélsz a programtól a felnövekvő generáció egészségére és életmódjára nézve? A program öt pillére közül melyik hozza a leglátványosabb változást az iskolai közösségekben?
- A legalapvetőbb változást már az első évtől kezdve látjuk: az Aktív Iskolákba járó diákoknak 49%-a teljesíti a WHO által meghatározott minimum 60 perc napi mozgásmennyiséget, holott a hazai és világátlag ebben mindössze 20%. Továbbá a felmérésekből azt is látjuk, hogy az Aktív Iskolákban a diákok fittségi eredményei jobban fejlődnek a nem Aktív Iskolákhoz képest. A számokon túl pedig a program a legnagyobb hatást a közösség építésére gyakorolja, a diákok, a tantestület, a szülőkkel, továbbá más Aktív Iskolákkal épülő kapcsolatokban is. Ennek idén tapasztaltuk meg egy különleges eredményét: az iskolák a tanév során a megvalósított mozgásprogramjaikért pontokat gyűjtenek, amelyeket tanév végén beválthatnak sportszerekre, mozgásösztönző vagy csapatépítő szolgáltatásokra. Idén az egyik, kiemelt anyagi helyzetben lévő iskola jelentős mennyiségű pontot adományozott egy hátrányos helyzetben lévő iskolának, segítve ezzel őket a felzárkózásban. Ezek igazán megható történetek.
- Ha a következő tíz évre tekintesz előre: milyen lenne az „ideális” Aktív Iskola 2035-ben? Miben különbözne a mai intézményektől?
- Az előttünk álló időszakban fontosnak tartjuk, hogy a tagjaink évről évre fejlődjenek, minél magasabb (klubszint – bronz – ezüst – arany) szintre jussanak. Az egyes mérhető eredményeink ugyanis azt mutatják, hogy nagy az eltérés a programot klubszinten és arany szinten megvalósító iskolák eredményei között. Amelyik iskola eljut az arany szintre, ott valóban végbemegy egy életmódváltás az intézményben, és az ott tanuló diákok életébe nagy eséllyel beépül a napi 60 perc mozgás. Ez lenne az ideális szint, ahová minél több iskolát szeretnénk eljuttatni.
A program sikerét olyan elkötelezett partnerek támogatják, mint a finanszírozó Belügyminisztérium, valamint a K&H, a One és a Richter Gedeon Nyrt. Támogatásuknak köszönhetően évről évre egyre több iskola és gyermek élheti meg a mozgás örömét és a közösség erejét.
További információ: www.aktiviskola.hu
Ezt a cikket nem a hvg.hu szerkesztősége készítette. Bővebben a PR-cikkről itt olvashat: (link).
