© AP |
A KPMG könyvvizsgáló és pénzügyi tanácsadó cég elemzése szerint az elmúlt esztendőkben Európában, a Közel-Keleten és Afrikában csak a golfklubok és hotelek közvetlenül a golfból éves szinten 28,5 milliárd dolláros bevételt értek el, a teljes iparág gazdasági értéke pedig a 70 milliárdot is meghaladhatja. Ráadásul eddig a piac dinamikusan bővült, s a benne rejlő lehetőségeket mutatja, hogy az egy régióként kezelt három terület golfipara még így is csak harmada az Egyesült Államokénak. A gazdasági válság miatt azonban ez a „szektor” is megtorpant, így könnyen elképzelhető, hogy a korábbi dinamikus növekedés a következő években megáll.
A legnagyobb gondokkal az Egyesült Királyságban és Írországban küzdenek az elit klubok, Európában ugyanis a két szigetországban a legfejlettebb a golfkultúra, így itt a legmagasabb az egy főre jutó pályák száma is. Sokat elárul, hogy a KPMG 2006-os elemzése szerit a golf összesen 4 milliárd euróval járult hozzá a két ország bruttó hazai össztermékéhez. Nagy-Britanniában és Írországban összesen 3000 ezer pálya jut mintegy másfél millió klubtagra. A Golf Digest magazin szerint Skócia például világelső az egy főre jutó golfpályák számában: a Egyesült Királyság északi részén összesen 550 ilyen létesítmény van, ami azt jelenti, hogy 14 ezer emberre jut egy.
A szektorban tehát már korábban is igen éles volt a verseny, a kereslet mostani hirtelen visszaesése pedig rengeteg klubot a tönk szélére sodort. A legnagyobb gondot az okozza, hogy elmaradnak a vállalati események, amelyek a forgalom jelentős részt adták – a forráshiánnyal küzdő cégek költségcsökkentésében az elsők között szerepel az alkalmazottak számára szervezett ilyen jellegű programok törlése. A kereslet megcsappanása miatt pedig több klub és hotel is jelezte, hogy kénytelen munkavállalóinak egy részétől megválni, vagy végleg bezárni a boltot.
A világ vezető alkoholgyártójának, a Diageónak az érdekeltségébe tartozó skót Gleaneagles hotel – amely három golfpályát és egy lovaglóközpontot is üzemeltet – például levélben értesítette munkatársait, hogy vagy önként, végkielégítés nélkül elhagyják néhányan közülük a szállodát, vagy csökkentett munkaidőben fognak dolgoztatni mindenkit. Ennél is rosszabb a helyzet az ír Luttrellstown Castle-nél, valamint a Harbour Pointnál, ezek a szállodák ugyanis már jelezték: 2009-ben lehúzzák a rolót.
Akad persze más megoldás is, amely hosszabb távon kifizetődőbb lehet. A szintén írországi Dromoland Castle például árai csökkentésével reagált a válságra. Bár rövid távon bevétele biztosan visszaesik majd, nagy valószínűség szerint több vendéget tud megtartani, mint versenytársai, sőt, akár a konkurensektől is átcsábíthat új tagokat ezzel a stratégiával, így a válságot követően megtérülhet a mostani veszteség.
Nehéz helyzetbe kerülhetnek a golfklubok Magyarországon is, igaz, itthon nem elsősorban a forgalom visszaesése okozhat gondot, a válság sokkal inkább közvetve, a forint gyengülésén keresztül sújthatja az üzemeltetőket. Hazánkban ugyanis a pályaépítési láz az elmúlt években indult be, amikor a forint alapú hitelek igen drágák voltak, így a beruházók nagy része devizahitelből finanszírozta a létesítmény kialakítását. Márpedig a hazai fizetőeszköz a svájci frankhoz és az euróhoz képest is 30-40 százalékot gyengült nyár óta, ami hatalmas többletterhet ró a beruházási hitelt még törlesztő cégekre.
A megugró euróárfolyamnak ugyanakkor kedvező hatása is lehet a klubokra, legalábbis a forgalom szempontjából. A gyenge magyar deviza ugyanis olcsóvá teszi a hazai klubokat a külföldi játékosoknak, akik emiatt szívesebben jöhetnek át hazánkba golfozni – jelezte a hvg.hu-nak Sarlós Tibor, a Balatonudvari közelében golfpályát működtető Royal Balaton Golf és Yacht Zrt. igazgatótanácsának elnöke. A határon túlról érkező golfozók igen fontosak – mondta –, náluk például a vendégek durván fele külföldi, éppen ezért rendkívül fontos lesz 2009-ben – egyébként nemcsak a golf, hanem a teljes turizmus szempontjából is – hogy ki milyen marketingtevékenységet tud megvalósítani külföldön. Persze a magyar vendégek megtartása is fontos lehet, a szűk hazai golfozó réteg elvesztésétől azonban egyelőre nem tartunk – tette hozzá az elnök.
Ami biztos: az elmúlt évekre jellemző pályaépítési hullám 2009-benal ábbhagy, pedig igény feltehetőleg még lenne ilyen létesítményekre. Sarlós szerint jelenleg nem igazán tud forráshoz jutni, az, aki ilyen beruházáson gondolkodik, akinek pedig rendelkezésére állna a szükséges pénz, nem golfpálya-építésre fordítja.
Jandó Zoltán
