Egyelőre úgy fest, hogy a gazdasági világválság nemhogy nem lassítja, még fel is gyorsíthatja a Forma-1 globalizálódását. Könnyen elképzelhető, hogy néhány év múlva a versenyek harmada-negyede lesz Európában, miközben egyre több fejlődő ország kerül be a naptárba. A száguldó cirkuszra vágyó feltörekvő országok rugalmasabbak, új piacokat teremtenek az F1-nek, s nem utolsó sorban jóval magasabb jogdíjat hajlandóak fizetni, mint a versenyeknek esetenként évtizedek óta otthont adó európai országok.

Világhódító évtizedek

Az új évezred kezdete óta igencsak felgyorsult a Forma-1 globalizációja: miközben a hagyományos európai helyszínek közül több kihullott a versenynaptárból az elmúlt években, számos új fejlődő világbeli állam jelent meg a nagydíjrendező országok között. Az elmúlt öt évben tűnt fel a kalendáriumban Kína, Törökország, Bahrein, Szingapúr, és az idén debütáló Egyesült Arab Emirátusok is, miközben búcsúzott Ausztria, San Marino, az egyik német verseny, az Egyesült Államok és Kanada, de veszélybe került többek közt a francia és belga verseny is.

A folyamat – amely egyébként már a 80-as években kezdődött, de csak a közelmúltban gyorsult fel – egyértelműen gazdasági érdekeket szolgál. A Forma-1 döntéshozói ugyanis felismerték, hogy a sportág népszerűségét úgy növelhetik a legkönnyebben, ha közel viszik a versenyeket az emberekhez, így kizárólag piacszerzési céllal tették vándorcirkusszá az F1-et. A Forma-1 globalizálódásának meg is lett az eredménye: a nézők száma a népes, feltörekvő országokban rohamosan emelkedett az elmúlt években, ez pedig igencsak megdobta a sorozat marketingértékét, s így a szponzoroktól, illetve a versenyeket közvetítő csatornáktól a sportágba áramló pénz mennyiségét is.

Folytatódik a globalizáció?

Érdekes kérdés lehet, hogy milyen irányba befolyásolhatja ezt a folyamatot a mostani gazdasági válság. Egy Forma-1-es pálya építése ugyanis nem olcsó mulatság, nem is beszélve arról, hogy emellett a versenyrendezésnek egyéb évente jelentkező – s általában a futamnak otthont adó államot érintő – költségei is vannak. Annak ugyanis, aki F1-es nagydíjat szeretne rendezni, több millió dolláros jogdíjat kell fizetnie a száguldó cirkusz kereskedelmi jogait birtokló – s egyébként Bernie Ecclestone által irányított – cégcsoportnak. Ez pedig megfontoltabbá tehetné a jelenlegi gazdasági környezetben a Forma-1-es futamra pályázó országokat, s akár le is lassíthatná az F1 globalizációját.

Szakértők ennek ellenére arra számítanak, hogy az elmúlt években felgyorsult folyamat a következő esztendőkben sem torpan meg. A magyar illetékesek például úgy számolnak, hogy a közeljövőben a jelenlegi tízről négy-ötre csökkenhet az európai futamok száma, és ezek helyét minden bizonnyal ázsiai, esetleg afrikai helyszínek vehetik át a naptárban. Ennek ésszerű magyarázata az, hogy ezeket az országokat jóval kevésbé érinti érzékenyen a válság (miközben a fejlett országok többsége recesszióba süllyedt, a feltörekvő államok közül számos jelenleg is akár 3-4 százalékos GDP-növekedést tud felmutatni), ráadásul sokkal könnyebben hoz meg a politikai vezetés egy ilyen jellegű döntést, mint a most minden fillérrel elszámoló Nyugaton.

Vannak jelentkezők

Ezt bizonyítja India esete, amely továbbra sem mondott le arról, hogy már 2011-ben vendégül lássa – minden bizonnyal Delhiben – a száguldó cirkuszt. Vijay Mallya, az F1-ben szereplő Force India istálló csapatfőnöke alig néhány hete nyilatkozta, hogy országát nem érinti olyan súlyosan a krízis, mint a világ más államait, amit mi sem bizonyít jobban, hogy Indiában még mindig 5,5 százalékos a GDP növekedési üteme, így semmi akadályát nem látja, hogy két év múlva a Föld második legnépesebb országába is ellátogasson a Forma-1.

Nem táncolnak vissza a koreaiak sem, akik már jövőre megrendezik első F1-es versenyhétvégéjüket. Áprilisban el is kezdték építeni a futamnak otthont adó pályát, amelynek kivitelezési munkálatai a korábbi adatok szerint 250 milliárd wonba (közel 200 millió dollárba) kerülhetnek. A ringnek Szöultól 350 kilométerre találtak helyet, s az aszfaltcsík 5,6 kilométer hosszú lesz, egy 1,1 kilométeres célegyenessel. Korea az első szerződés alapján 2016-ig szerepelhet a naptárban.

Bár konkrét dátum és szerződés még nincs, más feltörekvő országokat is szóbahoztak az elmúlt hónapokban a Forma-1-gyel. A nemrég brazil győzelemmel záródó Konföderációs Kupának, valamint a jövő évi világbajnokságnak is otthont adó Dél-Afrika a közelmúltban jelezte ismét, hogy akár már a 2010-es idényben képes vendégül látni a száguldó cirkuszt, s hírek röppentek fel arról is, hogy Oroszországban is megkezdődött egy F1-es verseny rendezésére is alkalmas pálya építése. A FÁK államok legnagyobb országában korábban két lehetséges helyszínről írtak: vagy Moszkvában, vagy Szentpéterváron lehet az Orosz Nagydíj.

Mi lesz a Magyar Nagydíjjal?

Hazánk szempontjából a legfontosabb kérdés, hogy mi a helyzet a kelet-közép-európai régióban, hiszen térségünk nem elég nagy piac ahhoz, hogy két versenynek is otthont adjon, így a környező országok érdeklődése a Magyar Nagydíj számára jelenthet fenyegetést. Oroszország ilyen szempontból nem konkurens, hiszen önmagában s elég nagy piac ahhoz, hogy az F1 döntéshozói számára vonzó legyen. Lengyelország és Csehország, valamint más környező országok ugyanakkor jelenthetnek veszélyt a hazai futam jövője szempontjából.

Meddig szurkolhatunk itthon? © MTI - Szigetváry Zsolt

Korábban ezeket az országokat is többször szóba hozták a Forma-1-gyel. Írtak már prágai utcai futamról, bolgár tengerparti versenyről, s Kubica első sikerei után egy lehetséges Lengyel Nagydíjról is. Az elmúlt hónapokban azonban nem nagyon láttak napvilágot ilyen jellegű tervek a környező országok részéről, amelyek leginkább a válságkezeléssel vannak elfoglalva mostanában.

Így kihívóra minden bizonnyal a közeljövőben nem kell számítania a Magyar Nagydíjnak, amelynek szerződését a tervek szerint a június utolsó hétvégéjén rendezett versenyen hosszabbítják meg. A kontraktus jelenleg 2012-ig biztosítja a versenyrendezés jogát hazánknak, ezt most 2016-ig tolnák ki. Némi változás ugyanakkor lehet a szerződés feltételeiben. A jelenlegi megállapodást ugyanis még Medgyessy Péter kormányfő kötötte Bernie Ecclestone-nal, s eszerint 2002-ben valamivel több mint 10 millió dollár jogdíjat fizetett az állam, ez az összeg azonban azóta évi 10 százalékkal emelkedik. A magyar fél az új kontraktusban azt szeretné elérni, hogy a jogdíj emelkedésének üteme lassabb, a jelenlegi elképzelések szerint 7,5 százalék legyen.

Jandó Zoltán