Ő pedig nem más, mint Barack Obama amerikai elnök, aki hosszas hezitálás után döntött úgy, hogy pénteken személyes jelenlétével erősíti meg a felesége által vezetett chicagói delegáció prezentációját. Látogatása azért is nagy jelentőségű, mert soha, egyetlen szavazásnál sem jelent meg korábban az Egyesült Államok első embere.

Az olimpiai mozgalomról szóló kiadvány, az 1990-ben létrehozott Around the Rings (ATR) magazin szerint a mostani minden idők eddigi legszorosabb versengése. Obama hétfői bejelentését megelőzően az ATR úgy vélte, hogy Rio de Janeiro tűnik a legesélyesebbnek, de szorosan követi Chicago, Madrid és Tokió.

Márpedig egy ilyen szoros küzdelemben a népszerű államfő jelenléte valóban sok szavazónál Chicago felé billentheti a mérleg nyelvét. Ezt az elméletet csak erősíti, hogy elemzők szerint a legutóbbi két voksolásnál egyértelműen két karizmatikus politikus, Tony Blair (2012) és Vlagyimir Putyin (2014) személye volt az, ami győzelmet hozott Londonnak és Szocsinak.

Imádja a sportot és Chicagóért lobbizik © AP

Barack Obama döntését talán éppen ezért a chicagói pályázók kitörő örömmel fogadták, a másik három kandidáló oldalán pedig éppen ez volt az, amit leginkább szerettek volna elkerülni. Azért készpénznek nem vehető Chicago győzelme Obamával együtt sem. A másik három pályázó várost is országaik első számú politikusai támogatják majd a helyszínen: Madrid mellett I. János Károly spanyol király és Jose Luis Zapatero miniszterelnök, Rio sikere érdekében Luiz Inácio Lula da Silva brazil köztársasági elnök, Tokióért pedig Hatojama Jukio japán kormányfő korteskedik majd. Korábbi sikeres sportolók is bevetik magukat, a rióiak például Pelével, a chicagóiak pedig Michael Johnsonnal és Nadia Comanecivel kampányolnak az utolsó héten.

A fogadóirodáknál kétesélyes a küzdelem, az egyik legismertebbnek számító William Hill honlapján kedden Chicago esetében 1,8 volt az odds, a brazil városé 2,62, Tokiónál a feltett tét kilencszeres, Madridnál pedig 17-szeres pénzt hozhat.

A NOB különböző helyszíni szemléi, illetve a pályázati anyagok alapján mind a négy érdekelt nagyon erős aspiráns. Az utolsó héten a terveken már nem lehet csiszolni, maradt tehát a lobbizás, az egyenkénti meggyőzés kedden és szerdán, aztán a prezentáció és a várakozás, s a remény - a pénteken 18:30 órára tervezett bejelentésig.

Két fontos tényezőre építenek pénteken a 2016-os nyári olimpiát megpályázó chicagóiak: az egyszerű kivitelezésre és Barack Obamára. Az Egyesült Államok 44. elnöke 25 évig élt a szelek városában, és az utóbbi hónapokban olyan dörgedelmes jelszavakkal bizonyította elszántságát, mint "Chicago készen áll, Amerika készen áll" vagy "Akarjuk az olimpiát". Washingtonba költözése után az államfő rögtön létrehozott egy olimpiai és sporthivatalt, ráadásul a napokban derült ki, hogy a korábbi hírek ellenére személyesen kampányol majd a koppenhágai prezentáción.

A leendő szervezők - akik a riválisok közül leginkább Rio de Janeirótól tartanak - szeptemberben az utolsó akadályokat is elhárították a siker elől. Egyrészt a városháza busás támogatásáról biztosította a tervezetet, másrészt elvetették egy privát tévéadó ötletét, mivel az ellenkezett a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) akaratával, amely 1,2 milliárd dollárt kap az NBC társaságtól a 2012-es londoni közvetítésért.

Az önkormányzat 4,8 milliárd dollárral a konkurenseknél szerényebb költségvetést irányzott elő, ebből 3,8 milliárd jutna a szervezőknek, egymilliárd pedig az infrastrukturális fejlesztésekre. Bevételi források közül a NOB egymilliárdot, a szponzorok 1,8-at folyósítanának, 900 millió pedig a jegyeladásokból származna. A lakosság lelkesedése ugyanakkor megcsappant: a 67 százalékos támogatottság valamelyest visszaesett, mivel a helybéliek attól tartanak, hogy adók formájában ők "isszák meg" a kötelezettségvállalás levét.

A tervezett 31 létesítményből 15 már rendelkezésre áll, a fennmaradó 16-ból kilencet elbontanának a záróünnepség után, hetet pedig átalakításokat követően a város rendelkezésére bocsátanának. A versenyhelyszínek egy 10 km sugarú körön belül állnának, a sportolók 90 százaléka negyedóra alatt eljuthatna "rendeltetési helyére" a 16.800 férőhelyes olimpiai faluból. Utóbbit a Michigan-tó partjára álmodták meg 1,1 milliárd dollárból, és a játékokat követően magánlakásokká alakulnának át.

Egyébként a leendő Olimpiai Stadion közelében található Barack Obama rezidenciája is, amely a Fehér Ház mellett a második otthonának számít.