Amellett, hogy az év egyértelműen legnagyobb érdeklődéssel várt sportrendezvénye, az egyik legmeghatározóbb gazdasági esemény is idén a június 11-én a Dél-Afrika-Mexikó összecsapással kezdődő, s a július 11-éi döntővel záródó 2010-es labdarúgó világbajnokság (vb). Az olimpia után a második legjelentősebb gazdasági hatású sporteseménynek először adhat otthont afrikai ország. Az egy hónapos futballünnepet egy nagyjából ötéves előkészület előzte meg, amely során Dél-Afrikában soha nem látott infrastrukturális fejlesztéseket valósítottak meg.

Ezermilliárdos világbajnokság

A hivatalos adatok szerint Dél-Afrika valamivel több, mint 33 milliárd randot (1000 milliárd forintot, 1 rand = 30,2 forint) költött közvetlenül a világbajnokság megrendezésére. A beruházások tényleges összértéke ugyanakkor természetesen messze meghaladja ezt az összeget, hiszen a rendező országok azokat a projekteket, amelyek – idővel – a vb nélkül is megvalósulnának, általában nem terhelik az esemény számlájára.

Példaként elég a budapesti rendezésű olimpiát említeni, amely esetében a közvetlen rendezéshez kapcsolódó költségek valamivel több mint 700 milliárd forintra rúgnak, a többek közt a négyes és ötös metrót valamint az elővárosi vasútrendszer masszív fejlesztését is tartalmazó teljes cech azonban majd 5000 milliárdra.  Egyes becslések szerint a dél-afrikai kormányzat 2006 és 2010 között összesen mintegy 600 milliárd randot költött különböző infrastrukturális fejlesztésekre, aminek jelentős részére a vb-rendezés miatt volt szükség.

Tíz stadion kilenc városban

A 33 milliárd randos közvetlen rendezési költségek jelentős hányadát a stadionfejlesztések tették ki. A pályázatban szereplő 12 stadionból a FIFA 2006-ban választottak ki azt a tízet, amelyben a 64 mérkőzést lejátsszák. Az nyitómérkőzést és a döntőt a közel 90 ezer fő befogadására alkalmas Johannesburgi Soccer Cityben rendezik, de ezen kívül található még egy aréna Johannesburgban és további egy-egy pálya Bloemfonteinben, Durbanban, Fokvárosban, Nelspruitban, Polokwane-ben, Port Elizabethben, Pretoriában és Rustenburgban.

Az együttesen 570 ezer néző befogadására alkalmas 10 stadionból ötöt külön a világbajnokságra építettek, míg öt arénát teljesen átalakítottak az eseményre. Az eredeti tervek szerint a sportlétesítmények kivitelezésére 8,4 milliárd randot fordítottak volna, egyes források szerint azonban túllépték a keretet, így a végső cech nagy valószínűség szerint megközelítette a 10 milliárdot, sőt akadnak olyan becslések, amelyek 11 milliárdot is meghaladó végső beruházási összegről írnak. A Soccer City felújítása valamivel több, mint 1,5 milliárd randba került, de volt ennél nagyobb értékű stadionberuházás is: a fokvárosi létesítményre például majd 2 milliárd randot fordítottak.

Új utak, gyorsvasút, bővülő repterek

A stadionok felépítésénél is több pénzt emésztett fel a közlekedés fejlesztése, amelyre már az eredeti tervekben is 9 milliárd randot szántak, úgy, hogy ebben az összegben a legnagyobb projektek nem is szerepeltek. A tényleges rendezéshez kötött végösszeg 11,7 milliárd randra rúgott, az összes közlekedési beruházásra azonban tényelegesen ennek tizenöt-hússzorosát is elkölthette a dél-afrikai kormányzat. Az összes rendező város helyi közlekedését fejlesztették, új buszokat vásároltak, bővítették a taxiflottát, s több száz kilométernyi utat építettek városokon belül.

A fenti beruházások mellett az egyes települések közötti közlekedést is igyekeztek minél egyszerűbbé tenni, aminek érdekében a több mint kétezer buszt és 60 vonatot állítottak forgalomba, s mintegy 25 milliárd randból egy teljesen új gyorsvasúthálózatot építettek ki az országban (utóbbi természetesen nem szerepel a közvetlenül a rendezéshez kapcsolódó költségek között). Komoly fejlesztéseket valósítottak meg a reptereken is: a légikikötőket kezelő Airports Company South Africa összesen 19,5 milliárd randot fordított a létesítmények bővítésére és felújítására az elmúlt esztendőkben.

Közvetítés, biztonság, távközlés

Jelentős összeget emésztett fel a távközlés fejlesztése, a közvetítéshez kapcsolódó infrastruktúra megteremtése, és a sokak által kritizált közbiztonság javítása is. A telekommunikáció területén számottevő előrelépések történtek az elmúlt években, köszönhetően a több százmillió randos állami beruházásoknak, és a több milliárdos vállalati fejlesztéseknek. Ugyan már részben ezek a projektek is a televíziós közvetítések zavartalansága érdekében történtek, a távközlési beruházások mellett a közvetítési központ kialakítására, és a szükséges – FIFA által is elvárt – feltételek megteremtésére további 300 millió randot költött az állam. Előzetes becslések szerint a 64 mérkőzés összesített nézőszáma a 30 milliárdot is meghaladhatja, így a hatalmas összeg semmiféleképpen nem indokolatlan.

Az afrikai rendezés kapcsán a legtöbb kérdés egyértelműen a közbiztonság kapcsán merült fel, így nem meglepő, hogy a rendezők kiemelten foglalkoztak ezzel a témával is. Tájékoztatásuk szerint 666 millió randot költöttek el különböző biztonsági berendezésekre, vásároltak többek közt 300 mobilkamerát, 100 BMW-t az autópályák felügyeletére, 10 vízágyút és számos helikoptert is. A helyi rendőrség emellett további 640 millió randot fordít arra, hogy állományát ideiglenesen 41 ezer fővel bővítse, s minden delegáció számára folyamatos rendőri védelmet biztosítanak.

Forrás: ecoline.hu