Megvédte bajnoki címét a Los Angeles Lakers

A Boston Celtics kezdte összeszedettebben az NBA nagydöntőjének utolsó, hetedik mérkőzését, ami az első negyed adok-kapokja után inkább állóháborúvá alakult át. Nyilván mindkét gárda rájött, hogy itt már inkább a higgadtság a kifizetődő. Elvégre aki ezen a meccsen kikap, az legfeljebb egy év múlva javíthat.

Kobe Bryant, a hazaiak mindenese úgy rajtolt, ahogy mindig, de ezúttal nem jött be, ami szokott: az első két negyedben négy hárompontos kísérletéből egy sem sikerült és mezőnyből összességében is gyalázatos, 3/14-es mutatóval zárt. A hárompontos vonalon kívülről egyáltalán nem voltak magabiztosak a csapatok: a Boston nyolcból kétszer volt eredményes (25 százalék), a Los Angeles pedig 11-ből kétszer (18,2 százalék). Beragadtak a csuklók.

A hazaiak másik oszlopának, a spanyol Pau Gasolnak szintén nem ment a dobás, ami elsősorban annak köszönhető, hogy a vendégek védői nagyon "rászálltak", igyekeztek kizökkenteni a szokásos játékából. Eredménnyel. A kissé most lomhának tűnő 213 centi magas bedobó ezért háttérbe is húzódott, és amolyan szürke eminenciásként a palánkok alatt szép csöndben rendre megverte emberét, a veterán Kevin Garnettet. Ennek eredményeképp a félidőre már tíz lepattanót kapkodott össze.

Paul Pierce (balra) és Derek Fisher elszánt küzdelme a labdáért

MTI/AP

Az első két negyedben a Lakerset a bedobó Ron Artest (12 pont), a Celticset pedig az egyre inkább játékba lendülő Paul Pierce (11 pont) vezette, de általában is elmondható, hogy inkább az egyéni játékra és az egyéni képességekre épülő NBA két nagydöntősénél egyre inkább a csapatjáték kezdett dominálni. A kezdeti Boston-lendület után összeszedte magát a Lakers is, és ledolgozta tízpontos hátrányát, a félidőre feljött 40-34-re. A harmadik negyed azonban ismét a zöldek fölényével indult, és gyorsan visszaállították a tízpontos előnyüket.

Ez különösen annak volt köszönhető, hogy a los angeles-iek vezére, Kobe Bryant azt gondolta, most már biztos bemelegedett a csuklója, elvégre volt rá 24 perce. Ehhez képest az első hárompontosa még a gyűrűt sem érte el, és eddigre kijött a két csapat közti különbség is: ha nincs Bryant, a Lakers hajlamos szétesni (főleg, ha még Gasol sem játszik jól), a bostoni csapatmunka pedig kijavítja az egyéni hibákat.

Phil Jackson, a Lakers vezetőedzője időt kért és újfent kiderült, hogy nem hiába szedett össze trénerként tíz NBA bajnoki címet. A harmadik periódus lefújásáig egy hatalmas rohammal a hazai gárda négyre dolgozta le a Boston 13 pontos hátrányát (57-53). A lefújás előtt hat perccel az állás már 61-61 volt, és bár nyugodtnak tűnt a Boston, elvesztette lendületét. Derek Fisher beállása rendett tett a hazai játékosok fejében, hiszen kritikus helyzetben dobott két hárompontost, az eddig önmaga árnyékának tűnő Kobe Bryant duplájával pedig 68-64-re már Phil Jackson tanítványai vezettek.

A hajrában Bryant aztán szorgosan elkezdte begyűjteni a lepattanókat, és már nem dobott kosárra minden helyzetből. A hajrában a vezető Lakers igyekezett lassítani a játékot, egész pályás letámadást alkalmazva. Nem is volt más választása, hiszen az utolsó percekre világossá vált, a Boston csak hárompontosokkal tudja ledolgozni hátrányát.

Amennyire nem ment a hárompontosdobás az egész meccsen, annyira pontosak voltak a játékosok az utolsó percekben. Rasheed Wallace, Ron Artest és Ray Allen gyors egymásutánban talált a gyűrűbe a vonalon kívülről, szorossá téve a végjátékot. Az addig semmilyen szerepet nem játszó Sasha Vujacsics két büntetőjével viszont 11,7 másodperccel a lefújás előtt újra négygólos előnyre tett szert a Lakers, és kivédekezte az utolsó támadást.

Ezzel a Los Angeles Lakers megvédte bajnoki címét, és tizenhatodszor lett az NBA bajnoka (1949, 1950, 1952, 1953, 1954, 1972, 1980, 1982, 1985, 1987, 1988, 2000, 2001, 2002, 2009 és 2010), edzője, Phil Jackson pedig tizenegyedik aranygyűrűjét szerezte (1991, 1992, 1993, 1996, 1997, 1998, 2000, 2001, 2002, 2009 és 2010).

A bajnoki címért járó trófetát a legendás Earvin "Magic" Johnson adta át, aki a nyolcvanas években ötször vezette csúcsra a Lakers együttesét. Bár élete egyik leggyengébb meccsén a döntőben mindössze 25 százalékkal dobott mezőnyből, 2009 után újra a Los Angeles Lakers bedobója, Kobe Bryant lett a finálé legértékesebb játékosa (MVP).