Alig több mint felét költötte átlagosan egy Forma-1-es istálló a 2011-es szezonban, mint két évvel korábban. Bár a csapatok költségvetései elvileg titkosak, évről évre jelennek meg becslések arról, hogy mennyi pénzből is gazdálkodhattak a teamek az adott szezonban, s miközben az évezred első éveiben dinamikus növekedést mutattak a számok, a válság kirobbanása óta hatalmas visszaesésnek lehetünk szemtanúi.

A Business Book GP pénzügyi jelentése szerint az idén átlagosan mindössze 113 millió euró (167 millió dollár) volt az F1-es csapatok büdzséje, ami a tavalyitól ugyan csak 6 millióval marad el, a 2009-es 209 milliónál azonban már 46 százalékkal kevesebb. Ráadásul a mindenkori csúcsot nem is a válság első éve tartja, hiszen két esztendővel ezelőtt összesítve nagyjából 2,7 milliárd dollárt költöttek az istállók, az ezt megelőző két szezonban azonban a 3 milliárdot is meghaladta a 10 team összesített büdzséje.

Mindez azt jelzi, hogy az átlagos költés nagyjából a felére zuhant a krízis hatására, igaz, az istállókhoz áramló pénz mennyisége ennél kisebb mértékben csökkent, hiszen jelenleg 12 csapat versenyez a sorozatban. Beszédes adat ugyanakkor, hogy az idén a leggazdagabb teamek büdzséje sem érte el a két évvel korábbi átlagot. A Business Book GP szerint 2011-ben a legtöbbet költő Ferrari költségvetése is kevesebb volt, mint 200 millió euró.

Egyre kevesebb pénzből egyre jobb autók

AP / Valdrin Xhemaj - POOL

Elpárolgó szponzorok

A komoly mértékű hanyatlás nem meglepő, hiszen 2008 vége óta számos meghatározó szponzor tűnt el a sorozatból. Kiszállt a Forma-1-ből többek közt a korábban saját csapatot üzemeltető Honda, Toyota és BMW, s megszabadult gyári csapatától a Renault is, márpedig becslések szerint csak ez a négy cég nagyságrendileg 1 milliárd dollárt költött 2008-ban a száguldó cirkuszra.

Az autóipari vállalatok mellett ráadásul több pénzügyi szektorban ténykedő vállalat (például az ING, a Royal Bank of Scotland vagy éppen a Credit Suisse) is búcsút intett az F1-nek, ami szintén súlyos dollártízmilliókba került a sportágnak. Az indok az esetek nagy részében természetesen a válság volt, s bár az elmúlt esztendőkben a krízis ellenére új támogatók is érkeztek az F1-be, ezek egyelőre nem tudták betölteni a távozók helyén keletkezett űrt.

Szponzorra várva

AP / Szandelszky Béla

Önmegtartóztatás: Max szelleme kísért

Igaz, a szponzorok exodusa már önmagában magyarázhatná a Forma-1-es csapatok büdzséjének vékonyodását, valójában azonban nem ez volt a kizárólagos ok, a hanyatlásban egy csapatok közötti büdzsé-korlátozó megállapodás is komoly szerepet játszott. Ez utóbbi különösen annak fényében érdekes, hogy 2009 elején Max Mosleynak, a Nemzetközi Automobil-szövetség korábbi elnökének nem sikerült átvernie az istállókon a költségvetési korlát bevezetését (sőt, Mosley lényegében bele is bukott ebbe a próbálkozásba, illetve az ennek nyomán kirobbant botrányba). Az FIA-elnök távozását követően azonban a teamek megegyeztek, hogy önkéntes alapon visszafogják költésüket, és aláírták az úgynevezett Resource Restriction Agreement-et (RRA-t - Forráskorlátozó Egyezményt).

Az RRA-t teljes egészében ugyan nem hozták nyilvánosságra, a szerződés néhány eleme azonban ismert. Tudni lehet például, hogy az egyszer már meg is újított megállapodás elvileg 2017-ben veszíti érvényét (az első verzió 2010-ben lépett életbe), s már az idei szezonra is igen szigorú megszorításokat írt elő a teameknek. Külföldi lapok szerint elsősorban a versenyhétvégékhez kapcsolódó költéseket korlátozták, illetve 2011-ben 315 főben maximálták az egyes csapatoknál dolgozók létszámát, ami jelentős csökkenés azt figyelembe véve, hogy 2008-ban még akadtak olyan csapatok, ahol 700-900 ember dolgozott.

Az istállók önmegtartóztatása nemcsak Mosley lemondatásának tükrében lehet meglepő, hanem az elmúlt évekre jellemző korlátozások elleni komoly tiltakozások fényében is. Mindenesetre a RRA bevezetésének egy hatalmas előnye már biztosan volt, jelesül, hogy a csapatok közötti különbségek - legalábbis gazdasági szempontból - számottevően csökkentek az elmúlt években. Miközben a leggazdagabb istállók a 2000-es évek közepén, s még 2008-ban is nagyjából 8-10-szer annyit költöttek, mint a legszegényebb konkurensek, addig az idén a Ferrari költségvetése már csak kevesebb mint hatszorosa volt a sor végén kullogó, s 34 millió dollárból gazdálkodó Hispania Racing Teamé.

Jandó Zoltán