Kétrészes cikksorozatunk első részében a vívással, az öttusával, és a vízilabdával foglalkoztunk, most újabb négy olyan sportágat vizsgálunk meg, melyek magyar sikersportágaknak számítanak az olimpiákon, ugyanakkor nem úszták meg a bírálatokat. „Az ilyen kritikák sok esetben dilettáns, de legalábbis megmosolyogtató bírálatok” – mondta a hvg.hu-nak Molnár Zoltán, a Magyar Olimpiai Bizottság főtitkára.

„Bár az olimpiai mozgalom célja a világ sportját összefogni, az amerikai lobbitevékenység pedig kifejezetten erős, azért az olimpiai eszme bölcsője és központja Európa. Ránk erőltetni dolgokat nem lehet, sport tekintetében itt minden országnak komoly tradíciója és kultúrája van.”

A fogást azért meg kell találni

AP

Súlyemelés

Az utóbbi években felerősödött a lobbitevékenység azon sportágak körében, melyek szeretnének bekerülni az olimpiai programba. A hírek arról szóltak, hogy több, tradicionális sportág is veszélybe került, de Aján Tamás, a Nemzetközi Súlyemelő Szövetség (IWF) elnöke igyekezett tisztába tenni ezeket a híreszteléseket, és az olimpiai sportágak helyzetét.

„A Nemzetközi Olimpiai Bizottság 2001 óta minden nyári olimpiát követő évben felülvizsgálja a játékok programját. 2013-ban erre Buenos Airesben kerül sor – mondta a hvg.hu-nak Aján, aki 2000 óta az IWF elnöke, de 16 éven át, 2006-ig a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) főtitkára is volt. – Jelenleg 26 sport van az olimpiai programban, de 2016-ban és 2020-ban ez a szám 28-ra növekszik.”

„8-9 új sportág van, mely bekerülhet a nyári játékok programjába, de legfeljebb egy, ha kikerül onnan. Ezt szavazás dönti el, viszont könnyen lehet, hogy minden marad a régiben. Bármelyik sportág esetében felmerülhet, hogy lekerül az olimpia programjáról.” Aján Tamás szerint a NOB három fontos szempontot vizsgál meg az egyes sportágak esetében: a verseny lebonyolítását, áttekinthetőségét, pontozási- és értékelési rendszerét , továbbá a sportág doppinghelyzetét és az esetleges korrupciós eseteket.

A súlyemelés a doppingérzékeny sportágak közé tartozott, de a rendkívüli szigorítások miatt ma nincs veszélyeztetettebb helyzetben, mint más sportág. „A doppingszabályok a súlyemelés esetében jelenleg a legszigorúbbak. Nálunk van csak négyéves eltiltás, illetve már 2004 óta az a szabály, hogy akinek pozitív lett a doppingtesztje, az automatikusan nem indulhat a következő olimpián.” Fontos szempont a nézettség is, Pekingben pedig a súlyemelés a második legnézettebb sportág volt. „Még azt az asztaliteniszt is megelőztük, ami nemzeti sport a kínaiaknál – tette hozzá Aján.

A kajak-kenu stabilabb, mint valaha

Túry Gergely

Kajak-kenu

„Valóban kaptunk kritikákat, de minden sportnak vannak bírálói – mondta a hvg.hu-nak Rajna András, olimpiai ezüstérmes kajakosunk, az MTK kajak-kenu szakosztályának vezetője. – Úgy érzem, a helyzetünk még sosem volt ennyire stabil világviszonylatban, mint most.” A sportágat leginkább doppingérzékenysége miatt bírálták, de a helyzet javult.

„Valóban voltak és vannak doppingesetek, de a kajak-kenu semmivel sem doppingérzékenyebb sportág a többinél. Ha a Nemzetközi Olimpiai Bizottság ezt venné alapul, akkor az olimpiai program felét újra kellene írni.” Mivel a kajak-kenu elsősorban az erőn alapul, ami doppinggal érdemben fejleszthető, sajnos nagy a kísértés, de az ellenőrzések is egyre szigorodnak és fejlődnek.

A másik kritika a statikus közvetítés miatt érte a kajak-kenut, de ebben is komoly fejlődés tapasztalható, amiben élen járt Magyarország. Eleinte ugyanis csak egyetlen kamerával közvetítettek a céltoronyból, ami a tévé előtt ülve unalmassá tette a sportágat. Aztán jött a pályával párhuzamos követő kamera, ami sokat dobott az élvezhetőségen, de még mindig statikus volt.

A közvetítők idővel azonban felismerték, hogy a sportolókat közelebb kell hozni a nézőkhöz, ezért ma már használják az úgynevezett „pókkamerát”, amely négy helyen van felfüggesztve a pálya szélén, de tetszőlegesen mozgatható a versenyzők felett, és testközelbe hozza őket. Ez a 2011-es szegedi világbajnokságon is beváltotta a hozzá fűzött reményeket.

Az erő nem elég, dobni is tudni kell

MTI - Földi Imre

Birkózás

A sportág Weisz Richárdtól (1908) Majoros Istvánig (2004) 19 olimpiai aranyérmet szerzett Magyarországnak, az utóbbi években azonban több kritika is érte a sportágat. Ez odáig fajult, hogy a 2004-es athéni olimpia előtt nem sokkal került napirendre a Nemzetközi Olimpiai Bizottság ülésein a kötöttfogású birkózás levétele az olimpiai programból.

Raphaël Martinetti, a Nemzetközi Birkózó Szövetség (FILA) elnöke, és Jacques Rogge NOB-elnök végül megegyezett, hogy kisebb módosításokkal mégis maradhat a nyári játékokon. A közvetítések élvezhetőbbé tétele miatt bevezették a háromszor két perces menetekből álló mérkőzéseket.”Érdekes, hogy éppen a svédek vetették fel a kötöttfogás megszüntetését, holott ők az egyik legsikeresebb nemzet a sportágban” – mondta lapunknak Maróti István, a Magyar Birkózó Szövetség szakmai alelnöke, aki ma már nem tud ilyen veszélyről.

„A szabadfogással semmi gond nincs, a kötöttfogásban a londoni olimpia után megint kisebb szabályváltoztatás jöhet szóba, melynek célja, hogy nézői szempontból minél élvezhetőbbé tegyük a sportot. Ez nem lesz könnyű, mert ha két ugyanolyan erős gőzmozdony feszül egymásnak, akik ismerik a technikákat, nehezen találnak egymáson fogást. Mégis, meg kell oldani, hogy látványosabb legyen.”

Maróti elmondása szerint a birkózás nem tartozik a doppingérzékeny sportágak közé, hiszen az ilyen illegális szerek itt keveset érnek. „Egyrészt hiába pakol valaki plusz izmot magára, ha nem elég ügyes. Az erő nem elég, ismerni és használni kell a technikákat. Másrészt a birkózók rendszeresen fogyasztanak, akár 6-10 kilót is, így a testsúlynövelő anabolikus szteroidok csak akadályozzák a munkát.”

Sidi Péter sportlövő

MTI - Földi Imre

Sportlövészet

„Az egész sportlövészet nincs veszélyben, talán csak egyes számai – mondta a hvg.hu-nak Sidi Péter világ- és Európa-bajnok sportlövő. – Azért ne feledjük, hogy az atlétika és az úszás után a sportlövészet a legnépesebb sportág az olimpiákon, sok ország sok sportolója versenyez, és 15 aranyérmet osztanak ki a nyári játékokon.”

Sidi szerint addig, amíg Ázsiában – elsősorban Indiában, Kínában vagy az arab világban – ilyen népszerű a sport, addig az olimpiai szereplés sincs veszélyben. „Különösen az arab világban számít sikersportnak, hiszen csak lövészetből van olimpiai érmük, egy arany és egy bronz. Márpedig az arab világ jelentősen támogatja a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot.”

Jó példa erre a koronglövészet, amely a NOB-nál veszélybe került, de az arab lobbi megvédte. A sportlövészetnek ugyanakkor nagyon széles bázisa van. A nemzetközi szövetség is közel 200 tagországot számlál, de az amatőr lövészettől a katonaságig igen népszerű tevékenység a lövészet szerte a világon. A tradícióról nem is beszélve, hiszen már az első újkori olimpián (1896) a programban volt.

Bírálói szerint a sportlövészet nemcsak költséges, de nehezen közvetíthető sportág is. Sidi szerint azonban más aspektusból érdemes nézni. „Jackie Stewart Forma-1-es világbajnok korábban lövészettel foglalkozott, ami szerinte sokkal nehezebb, mint az F1. A hiba ugyanis itt megmarad, míg az autóversenyzésben később még lehet javítani.” Emiatt óriási a terhelés a versenyzőkön.

„A modern edzések 60-70 százalékát a fizikai állóképesség fejlesztése teszi ki – magyarázta Sidi. – Mivel ma már minden versenyen maximális, vagy csúcsközeli eredmények születnek, rájöttek arra, hogy ez a fizikum szinten tartásával érhető el rendszeresen. Egy profi sportlövő évente átlag 30-40 versenyen indul, de ha nincs meg a szükséges fizikai-pszichikai egység, legfeljebb 1-2 versenyen nyújthat kiemelkedő teljesítményt.”

Vincze Szabolcs