Kemény Dénes és csapata az újévben megkezdte az olimpiai felkészülés hajráját, ami januárban rögtön két versennyel veszi kezdetét. A főpróba a hétvégi Volvo Kupa lesz Székesfehérváron, ennél viszont jóval fontosabb állomás az eindhoveni Európa-bajnokság, január második felében. Önbizalmunknak jót tenne, ha az utóbbi világversenyek 4-5. helyei után, a londoni olimpia előtt fél évvel összejönne egy kiemelkedő eredmény, ami nem is feltétlenül jelent aranyérmet, de legalább dobogót.

Visszatért a világ legjobb vízilabdázója

Kásás Tamás tavaly júniusban, a sanghaji vb előtt jelentette be, hogy visszavonul a magyar válogatottól, de szerencsére csak decemberig bírta, és újra játékra jelentkezett Kemény Dénes szövetségi kapitánynál. „Kásás visszatérésével a csapatot ért lelki pluszon túl a védekezés mindenképpen sokkal jobb lett – magyarázta a hvg.hu-nak a kétszeres olimpiai bajnok Madaras Norbert. – Fölötte nehezebb passzolni, mellette nehezebb elúszni. Az utóbbi évek fontos meccsein nem egyszer volt olyan, hogy 8-9 kulcsjátékosnak kellett végig játszania, most viszont egyel többen lettünk.”

Kásás Tamás újra reflektorfényben

Stiller Ákos

„Maga a hír is feldobta a csapatot, és persze a tény, hogy velünk edz a világ valaha volt legjobb vízilabdázója – tette hozzá a Horvátországban játszó Varga Dániel, a magyar vízilabda-válogatott egyik alapembere, pekingi olimpiai bajnok. Ami nekünk plusz, az máshol mínusz, a hírnek az ellenfelek viszont egyáltalán nem örültek. – Láttam a hatást horvát csapattársaimon, nem lettek vidámak, amikor felolvastam nekik a hírt. Madaras Norbi is ilyesmiről számolt be Olaszországban. Ezek a dolgok számítanak egy olyan Eb-n, ahol egy-egy gól dönt a továbbjutásról.”

„Az idősebb játékosokat edzőként is másképp kell kezelni – mondta a hvg.hu-nak a lassan negyvenéves Benedek Tibor, aki három olimpiai aranyérem után jelenleg a válogatott másodedzője, de a Pro Reccóban még mindig együtt játszik Kásással. – Nincs kivétel, mondok én neki is bármit, de erre alig van szükség, lévén az idősebbek pontosan tudják, mit és hol rontottak el. A többieknek viszont több dologért kell szólni, de sosem éltek vissza azzal, hogy közülük jöttem és ismernek. Mivel már a harmadik éve vagyok a csapattal, meg is szokták ezt a szituációt, ráadásul látják, hogy az ő edzésük után én ugyanúgy vízbe szállok és elvégzem a magamét.”

Kemény Dénes magyaráz, de Benedek Tibor (jobbra) már másképp hallgatja

Stiller Ákos

Benedek még nem látja tisztán a jövőjét, mert egyelőre az sem biztos, hogy hű lesz húszévesen tett fogadalmához, miszerint negyvenévesen visszavonul az aktív játéktól. „Nagyon nehéz ezt abbahagyni, mert imádom a vízilabdát és nem tudom, mi lenne, ha többet nem mehetnék be a medencébe. Az viszont biztos, hogy ezt a másodedzőséget Londonig, vagy maximum még egy évig csinálom. Amit lehet (sőt többet is), Dénes mellett megtanultam. Én nem másodedző szeretnék lenni, márpedig ha egy ember túl sokáig csinál egyvalamit, könnyen megragad ott, és beskatulyázzák. Ezt nem szeretném.”

Újak, régiek és új régiek

A válogatott két újonca Decker Attila, a Szolnok kapusa, és Turzai Gábor, a Szeged játékosa. Előbbi leginkább Nagy Viktor kiesésének köszönheti a váratlan lehetőséget, míg utóbbi beválogatása annak köszönhető, Kemény Dénes bevalottan szeretne lehetőséget adni az Eb-n új fiataloknak is. Több mint nyolc év után visszatért a válogatottba Katonás Gergely, a Vasas játékosa, aki utoljára 2003-ban játszott meccset a nemzeti csapatban, de még 2005-ben is kerettag volt. „A kihagyott idő ellenére nem ért váratlanul a behívás, mert mindig is ezért edzettem, erre készültem. A hosszú szünetnek az volt a fő oka, hogy ez idő alatt nem játszottam igazi élcsapatban. Sem Olaszországban, sem itthon, márpedig csak onnan lehet bekerülni a magyar válogatottba.”

Páros edzések

Stiller Ákos

A játékos bevallása szerint ugyan a keret fele kicserélődött, mióta utoljára itt járt, de mivel mindenkit régóta ismer és több évig játszott velük együtt, nem okoz problémát számára a beilleszkedés. „Az egyetlen kihívás, hogy a csapat játékrendszeréhez alkalmazkodni kell, nincs mese – mondta a lapunknak a 31 éves játékos. – De be kell menni a medencébe és játszani. Mivel közben azért én is vízilabdáztam, nem lesz olyan nehéz alkalmazkodni.”

Ciklikusság és állandóság

Kemény Dénes 1996-ban vette át a magyar férfi vízilabda-válogatott irányítását, éppen amikor a 75/76/77-ben született tehetséges generáció felnőtt a Benedek Tibor nevével fémjelzett gárdához, és az idősebb a fiatallal együtt ütőképes csapatot tudott alkotni. Annyira, hogy 1997-ben az együttes megnyerte a sevillai Európa-bajnokságot, pedig egyáltalán nem indult favoritként, 5-6 másik ország is esélyes volt az aranyra. Tizenöt év, és a ciklus körbeért, mert mintha most is hasonló lenne a helyzet.

Az erőviszonyok közben azért mások voltak. A csúcs talán a 2004-es athéni olimpia volt, ahol ugyan sok jó csapat volt a mezőnyben (Oroszország, Görögország, Németország vagy Spanyolország), de a magyar és a szerb-montenegrói annyira kiemelkedett, hogy mindenki számára egyértelmű volt, hogy ez a két válogatott játssza a döntőt. Az azóta eltelt időben egyre jobban zárkóztak föl más csapatok, és mára a magyaron és a szerben kívül a montenegrói, a horvát, a spanyol és az olasz csapat is minden világversenyen esélyesnek számít.

Kiss Gergely

Stiller Ákos

Nem csak a szerbektől kell tartani, ott vannak az olaszok is. Olaszországnak a kilencvenes években igazi sikercsapata volt, egy olimpiai aranyéremmel (1992), egy bronzzal (1996), egy világbajnoki (1994), és két Európa-bajnoki címmel (1993, 1995). Az aranykorszaknak azonban az atlantai olimpia után vége szakadt. „Náluk is végbement egy generációváltás, ami fájdalmas és hosszan tartó volt – mondta Kiss Gergely. Tény, hogy a kilencvenes évek végétől az inkább csak diplomáciában erős olaszok nem tartoztak a sportág élmezőnyébe. – A hullámvölgy után most viszont felnőtt egy új korosztály, amelyre egyszerre jellemző a rámenős, délies temperamentum és fegyelmezettség. Kevés taktikai hibával játszanak.”

Az új olasz csapat Rómában, a 2009-es hazai rendezésű világbajnokságon szégyenszemre csak 11. lett, ezért Alessandro Campagna szövetségi kapitány két év alatt a fél gárdát kicserélte a gárdát, amely Sanghajban a szerbek döntőbeli legyőzésével (8-7) megnyerte a világbajnokságot. De nemcsak azért érdemes figyelni rájuk, mert várhatóan az egyik legnagyobb ellenfeleink lesznek 2012-ben, hanem mert az összecsapás már egészen közel van. Az év első hónapjában kétszer is, most szombaton Székesfehérváron, a Volvo Kupán, majd január 16-án, az eindhoveni Európa-bajnokságon is találkozunk velük. Szerdán pedig együtt edzett a két csapat a Császár-Komjádi Uszodában, bár ebből sok mindent azért nem lehet leszűrni.

Elsőre nem tűnik lazábbnak a tréning

Stiller Ákos

Az edzésen az emberelőnyös helyzeteket gyakorolta a két csapat, ami eddig is a játék kiemelten fontos része volt, és az utóbbi időben egyre inkább az lett. „Ez csak egy sima gyakorlás volt. Azért edzettünk két csoportban, hogy mindenki tudjon játszani egyszerre – mondta a hvg.hu-nak Benedek Tibor. – A Volvo Kupa nem jelent ugyan sokat, de azért lesz egy komolyabb meccs az olaszok ellen, ami nagyon jó erőfelmérő nekünk, és főleg segítség Dénesnek a 13-as utazókeret összeállításához.”

„Az első mondat, ami eszembe jut, hogy a mai edzésen mindenki kamuzott – mondta a medencéből kijövő Varga Dániel a hvg.hu-nak. – Az edzés több okból is kicsit lazább volt. Egyrészt mindenki tudja, hogy 12-13 nap múlva milyen fontos meccset vívunk egymással az Eb nyitónapján, ezért senki sem mutatott magából többet, mint feltétlenül kell. Másrészt az utóbbi hetek nekünk a kemény alapozásról szóltak.” A játékos szerint a szombati meccs hasonló okok miatt „hivatalos kamu” lesz. „Mivel azért presztízsmeccsről van szó, a motivációval és a küzdelemmel nem lesz baj, inkább arra gondolok, hogy senki sem mutatja meg a komolyabb fegyvereit.”

Lendületben

Stiller Ákos

„Azért mindenkinek van annyi esze, hogy a legfontosabb dolgokat próbálja eltitkolni – tette hozzá a kétszeres olimpiai bajnok Madaras Norbert, aki jelenleg az olasz Pro Recco játékosa. – Amit le lehet szűrni, hogy nagyon jól mozognak. Akik egyénileg nem is olyan jók, azok a hiányosságaikat szervezettséggel pótolják, és mindenki belerakja, amit tud. Nem lövik el, nem kockáztatnak fölöslegesen, végigcsinálják az akciókat. A Volvo Kupa szombati magyar-olasz meccséből szerintem már többet lehet leszűrni, de az Európa-bajnokság az más lesz.”

Ráadásul ez a két csapat kiemelkedik a Eb-csoportból, így szinte biztos, hogy az első forduló magyar-olasz összecsapása dönt majd a csoportelsőségről. A Volvo Kupa azért sem lehet különösebben mérvadó, mert az olaszok az edzőmeccseken szinte hagyományosan nem szokták magukat odatenni, ellentétben velünk, a fontosabb találkozókhoz viszont akár 10-20 százalékot hozzá tudnak tenni. Akár hisztivel vagy színészkedéssel is.

Vincze Szabolcs