szerző:
Baló György

100 nap múlva a megnyitóünnepséggel elkezdődnek a XXX. nyári olimpiai játékok. Az olimpia egyike az utolsó valóságalapú közösségi élményeknek, melyek a földlakók nagy részét egy elnyújtott pillanatnál hosszabban képesek megérinteni.

Ha semmi más nem, az olimpia – főleg a megnyitó – azért még mindig, újra és újra összehozza a világot.

Mintha tegnap lett volna az utolsó. Vagy nagyon régen? Rövidül az idő.

Ezt is láttuk már, azt is hallottuk már, mindent láttunk, mindenütt ott voltunk, mindenről tudunk, mindenről értesülünk, közben újabban majdnem mindenben kételkedünk – és mindenre egyre rövidebb ideig emlékezünk.

100 nap múlva harmadik olimpiáját rendezi London. 1908-ban 22 nemzet 2000 sportolója indult, közülük összesen 37 nő. 40 évvel később, 1948-ban 59 ország 4100 versenyzője, közülük 390 nő. 2012-ben, 100 nap múlva 10 500 induló álmodhat éremről. Hivatalos statisztikák hiányában is állítható, hogy közöttük több ezer nő.

Mit érezhetnek a britek?

©

1908 és 2012 között, 104 év alatt az olimpia hatalmasra nőtt. De: 1908-ban a brit birodalom rendezte a játékokat. 1948-ban a három évvel korábban véget ért második világháború egyik győztes, de birodalmilag zsugorodó hatalma. 2012-ben a londoniak közül hányan gondolkoznak el a hagyományok és a brit jelen ellentmondásairól? Hány ország sportolóinak fognak tapsolni, amely országok polgárai nem is olyan régen még a brit korona alattvalói voltak, egységes saját nemzeti nyelv hiányában ma is angolul beszélnek, de büszkén viszik majd saját, független államukat jelképező zászlójukat a megnyitón? Érdekes lesz a megnyitó: hogyan bánik saját múltjával, hagyományaival az Egyesült Királyság?

London lázában él az olimpiai sportvilág. A megnyitót akár kétmilliárdan is nézhetjük.

Ki emlékszik már 2008-ra, a hibátlanul megrendezett pekingi olimpiai laboratóriumra? Az olimpiára épített 4 metróvonalra, a Madárfészekre, a megnyitó mennydörgő dobosaira?

Pedig még négy éve sincs. 4 év. Ennyi idő alatt úgy 300 millióval lettünk többen a világon, 2011 végén már hétmilliárdan voltunk, 4 olimpia múlva 8 milliárdan leszünk.

Talán nem az emlékezetünk kopik: kinek-kinek az önkéntesen kötelező média- és a videoterhelése nő. Peking óta kiteljesedett a digitális robbanás. (Gondoljuk most. 4 év múlva?) 2008-ban már vagy négy éve létezett a Facebook, amit mostanában már úgy 850 millióan használnak, majdnem minden 8. ember a világon, s létezett a Youtube is, amelyet már naponta vagy 2 milliárdan néznek rövidebb-hosszabb ideig és percenként sokórányi videót töltenek fel rá. Naponta majdnem 400 milliárd emailt és vagy 300 millió tweetet írunk egymásnak, legalábbis a Worldometers.info adatai szerint.

Száz év legemlékezetesebb hazai olimpiai pillanatai. Londonban folytatódik? - Nagyítás-fotógalériánkhoz kattintson a képre!
©

Együtt vagyunk.

Peking, 2008 és London, 2012.

4 év.

Mivel a megnyitón négyévenként találkozik a tévénéző világ, elgondolkozunk majd erről a 4 évről. Eszünkbe juthat például: az olimpiát követő hónapban omlik össze a Lehman Brothers, majd hetekkel később a világ tőzsdéi. Pénzügyi válság. Gazdasági válság. Fekete elnök Amerikában. A 4 év állandó szereplője Irak és Afganisztán. Egymilliárdnál többen éheznek a világban. A holdra szállás 40. évfordulója. 2009 októberében eldől: a 2016-os nyári játékokat Rio de Janeiro rendezheti…

…100 nap múlva London. Az olimpiával kapcsolatban is több bennünk a kétely, mint valaha. Pénz. Szponzorok. Dopping. Bíráskodás. Versenyzőket, állampolgárságokat adnak-vesznek. Olajállamok szereznek maguknak világklasszisokat. Aki nem fér be az orosz olimpiai csapatba, egy volt szovjet köztársaság, ma független állam versenyzőjeként indulhat. Jugoszlávia szétesése a korábbi egy helyett három erős férfi vízilabdacsapatot katapultált a világ élvonalába Magyarország ellenfeleként. Hány európai ország asztalitenisz-csapatát alkotják majd kínai versenyzők?

Feltűnik valahol Afrikában egy tehetséges futó vagy Dél-Amerikában egy úszó, s ha szerencséje van, nemsokára egy amerikai egyetem ösztöndíjasaként fejlődhet és nyerhet olimpiai érmet. Európában elsősorban brit és francia klasszisok tucatjai születtek más földrészen, de mára francia vagy brit állampolgárként versenyezhetnek. Ha kevésbé is, de ugyanez vonatkozik Németországra és a skandináv országokra: náluk is vannak sportbevándorlók. Számtalan ország vezetése érzi úgy, hogy néhány olimpiai éremért megengedheti magának, hogy nagyságrendekkel többet költsön élsportjára, mint korábban. Akad ország, nem kevés, amely ezt nem engedheti meg magának. Mégis megteszi.

Száz nap van hátra a londoni olimpiáig
©

Ez érthető. A híreket az erős gazdaságok, a nagyhatalmú országok és a konfliktusok uralják. Számtalan ország szinte soha nem szerepel a globális hírversenyben. Esélyük sincs rá, szerencsés esetben konfliktusokat sem produkálnak. Az olimpiákat kivéve mintha nem is léteznének. Pedig minden ország szeretne jelen lenni. Ha csak percekre is, minden ország meg akarja mutatni magát. Minden nemzetet éltet a siker. Jamaica nevét Bob Marley óta elsősorban sprinterei miatt emlegetik. Az atlétika hosszútávfutó versenyei közben Etiópiáról és Kenyáról szól a világ. Nem arról, hogy ebben a két országban milyen belső konfliktusok vannak vagy hányan éheznek: a dobogón álló világverő futókról.

Nyilvánvaló, hogy mivel az olimpia presztízse él és virul, mindig nehezebb érmet nyerni, helyezést elérni. Már nem tucatnyi, hanem többtucatnyi országnak van esélye arra, hogy több aranyérmet is szerezzen. Noha a magyar olimpiai érmek száma csökken és reálisan talán soha többé nem lehet kétszámjegyű magyar aranyéremben reménykedni, „olimpiában” ma is sokkal jobban állunk a világban, mint kedvencünkben, a futballban. „Sportsikerszerető” mivoltunkban tanulási folyamat kezdetén vagyunk. Az érmeken túl is van siker, érték, tisztelendő eredmény. Ha sok tucat, meglehet 100 induló közül egy úszó vagy egy atléta lemarad a döntőről, de a 10. vagy 12. legjobb eredményt éri el, akkor ő a 10. vagy 12. legjobb a világon. A világon.

Londonig sorolhatnám, egy-egy olimpiai versenyszámon túl mi mindenben lenne jó az első 12 közé jutni a világon.

A megnyitó mindig hosszú. Amíg nézzük, lesz idő gondolkozni.

Baló és a sport

Baló György a hősi időkben a BBC rádióadásainak küldött a pálya széléről futballtudósításokat. A Magyar Televízióban is a sportosztályon kezdte, mielőtt egészen másfelé kanyarodott a pályája. De a sporttól sosem szakadt el, az angol futballt és az amerikai sportokat figyeli, elemzi, csodálja. Négy éve, Pekingből ismét az MTV-t tudósította, most pedig Londonra figyel. Nem csak az eredmények miatt: az olimpia a világ nagy összefüggéseire is rávilágít szerinte.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
A hely, ahol 40 százalékkal begyalogol a Fidesz

A hely, ahol 40 százalékkal begyalogol a Fidesz

Méregdrága, nézők nélküli, ám korrupciógyanúval teli volt a foci-vb főpróbája

Méregdrága, nézők nélküli, ám korrupciógyanúval teli volt a foci-vb főpróbája

A négy évvel korábbinál magasabb a lengyel választási részvétel

A négy évvel korábbinál magasabb a lengyel választási részvétel

Mirkóczki Ádám nyert Egerben

Mirkóczki Ádám nyert Egerben

Érden az ellenzéki jelölt, Csőzik László nyert

Érden az ellenzéki jelölt, Csőzik László nyert

Kampányt zárt Tarlós: "Itt Budapest öt éve a tét, nem egy tétova ember vágyálmai"

Kampányt zárt Tarlós: "Itt Budapest öt éve a tét, nem egy tétova ember vágyálmai"