Míg a San Francisco 49ers irányítója, Colin Kaepernick úgy nyitotta a 47. Super Bowlt, mint aki nem bírja annak terhét, hogy ez volt élete tizedik olyan meccse az  NFL-ben, amelyen kezdőként játszik, az ellenfél irányítója, Joe Flacco élete egyik legjobbját produkálta. (A baltimore-iak az első pontokat alig három perc után szerezték.) Mindez pedig döntőnek bizonyult a mérkőzés első két negyedében, amely után a Baltimore Ravens 21-6-ra vezetett a San Francisco ellen.

A szünet után a Baltimore azonnal növelte az előnyét, 11 másodperc alatt még hét pontot szerzett, pár perc múlva azonban kialudtak a reflektorok a stadionban, így 36 percre leállt a játék. A kényszerszünet a San Franciscónak tett jobbat, szereztek hét pontot (28-13), majd két percen belül még hetet, így feljöttek 28-20-ra. És ezzel sem álltak le: labdát szereztek, az újabb támadást pedig pontrúgással zárták le, így a harmadik negyed vége előtt három perccel 28-23 lett az állás. A Ravens a negyedik negyed elején szintén három ponttal válaszolt, így lett az eredmény az utolsó 13 perc előtt 31-23.

A San Francisco lendülete azonban nem tört meg, touchdownt szereztek, ezzel feljöttek 31-29-re. Az ilyenkor biztosnak mondható 1 pontos jutalomrúgásról ekkor lemondtak, és az egyenlítést jelentő 2 pontos touchdown-kísérlettel próbálkoztak, ez azonban nem sikerült.

A Baltimore támadása nem jutott el touchdownig, csak három pontot szereztek, így 4 perc 19 másodperccel a vége előtt 34-29 lett az eredmény. A San Francisco végül csak két pontot szerzett (34-31), Lombardi-kupa tehát a Baltimore Ravensé lett.

A mérkőzés előtt a fogadóirodákban esélyesebbnek a San Franciscót tartották, elsősorban kiegyensúlyozottabb szenzonbéli teljesítménye miatt. A meccs amúgy különleges testvérháború is volt: a két csapat vezetőedzője Jim, illetve John Harbaugh - édes testvérek, akik közül előbbi a San Franciscót, utóbbi a Ravenst vezette a döntőbe.