A Németországban berni csodaként emlegetett győzelemmel kapcsolatban nem először vetődik fel, hogy a nyugatnémet labdarúgók teljesítményfokozó szert használtak. A Die Zeit című hetilap például 2010-ben számolt be egy kutatásra hivatkozva arról, hogy a nyugatnémet válogatott több tagja pervitininjekciót kapott az 1954-es berni döntő szünetében. A mérkőzést végül az Aranycsapat 3-2-re elveszítette. 

Az összpontosító- és teljesítőképességet serkentő pervitin használatára utaló adatokat egy 2008-ban indult kutatás során tárták fel német szakértők. Munkájuk három év után ismét a német sajtó témái közé került, miután a Süddeutsche Zeitung című lap a hét végén több új részletet ismertetett a régen lezárt, de nyilvánosságra nem hozott anyagból, ami újraindította a diskurzust arról, hogy mennyire volt jellemző az NSZK-ra az élsportolók állami szervezésű doppingolása. 

Az köztudomású, hogy az NDK-ban a pártállam irányításával rendszerszerűen doppingolták az élsportolókat számos sportágban. A berlini Humboldt Egyetem (HU) kutatócsoportjának tanulmánya alapján az NSZK-ban is működött hasonló rendszer. Teljesítményfokozó szert használtak például az 1966-os labdarúgó világbajnokságon szereplő válogatottnál, és az evezősöknél az 1976-os montreali olimpián - állítják a berlini szakértők.  

Legkésőbb a hetvenes évek elejére állami finanszírozású, rendszerszerűen működő doppingprogram alakult ki az NSZK-ban. Az országos sporttudományi intézet (BISp) szervezésében összesen 516 kutatási projektet hajtottak végre. A cél az volt, hogy minél sikeresebb legyen a politika szolgálatába állított élsport. A kutatók szerint az is előfordult, hogy kiskorúakat kezeltek a nemzetközi tiltólistákon szereplő készítményekkel.  

A nyugatnémet doppingmúltat feltáró 800 oldalas anyag a német sport legfőbb szervezete, a német olimpiai sportszövetség (DOSB) kezdeményezésére készült. Az 525 ezer euróba kerülő kutatást a sportért felelő belügyminisztérium felügyelete alá tartozó BISp finanszírozta. 

A dopping Németországban 1950-től napjainkig történeti-szociológiai szempontból, az erkölcsi legitimáció kontextusában című projektet a Humboldt Egyetem és a münsteri egyetem (Westfälische Wilhelms-Universität Münster - WWU) egy-egy kutatócsoportja végezte el.  

A WWU szakértői eddig három nyilvános prezentációt tartottak a kutatás eredményeiről, a HU kutatóinak munkáját azonban még nem mutatták be. Ennek okairól nincs egyetértés, a megrendelő BISp a kutatókat, a kutatók az intézetet tartják felelősnek. Az biztos, hogy a HU kutatócsoportja nevekkel, beosztásokkal együtt közölné a tanulmányt, a BISp-nek pedig adatvédelmi fenntartásai vannak. 

A Süddeutsche Zeitung beszámolója szerint már tavaly nyilvánosságra lehetett volna hozni az anyagot. A müncheni lap hét végi írása nyomán belpolitikai vita kezdődött. Az ellenzéki szociáldemokraták kezdeményezték, hogy a parlament sportbizottsága tartson rendkívüli ülést az ügy kivizsgálása céljából. Számos ellenzéki politikus úgy vélte, a belügyminisztérium igyekszik elkerülni, hogy a jelentés nyilvánosságra kerüljön a szeptemberi országos parlamenti választások előtt.  A tárca egy szóvivője hangsúlyozta, hogy nem akarnak eltussolni semmit, és az adatvédelmi kérdések tisztázása után azonnal publikálják a kutatási jelentést.