Miután a Magyar Labdarúgó Szövetség honlapján elérhetetlenné vált az az adatbázis, amelyben bárki megnézhette, melyik focicsapat mennyi tao-pénzt kapott, az Átlátszó.hu előkereste az Országgyűlés Sport- és Turizmusbizottsága számára készült jelentést. 

A társasági adókedvezmény sporttámogatásra fordíthatóságáról a 2010. évi LXXXIII. tv. rendelkezett, ahogy a sportolók adózásáról is, és 2011. július 1-jén lépett hatályba. A jogszabállyal kapcsolatban az Emberi Erőforrások Minisztériuma által készített dokumentum megjegyzi, hogy a rendszerváltás óta nem sikerült még olyan jelentős előrelépést tenni a sportfinanszírozásban, mint amilyen a Nemzeti Együttműködés Rendszerének sikerült.

A statisztikák szerint a társasági adókedvezmény megreformálása előtt a cégek 7,5-11 milliárd forintot költöttek sporttámogatásra, a 2011-es adóévben viszont már 2618 adózó nyilatkozott 25,6 milliárd forint értékben a látványcsapatsport-támogatáshoz kapcsolódó adókedvezményről. Igaz, ebből 20,4 milliárd forintot érvényesítettek.

A beszámoló, az Európai Bizottság határozatával összefüggésben, konkrétan állami támogatásként beszél a tao-ról, tehát Orbán Viktorral ellentétben, nem magánadományként kezeli a stadionok építésére is fordítható összeget - írja a lap. Azt is kiemeli, hogy az utolsó elem, a hivatásos sportszervezetek tárgyi eszköz beruházását, felújítását biztosító rész arra szolgál, hogy a jobb felszerelések emeljék az iskolai és a diáksport színvonalát. Kérdés, hogy a felcsúti stadionban vajon hány iskolás csoport fog edzeni (a szomszédos labdarúgó akadémia tanulóin kívül).

A 2012. őszi jelentés szerint a 2011-2012-es támogatási időszakban 45 milliárd forint sportcélú forrást használhattak fel a szövetségek, sportszervezetek, sportiskolák és alapítványok, önerővel együtt 55 milliárd forintot. 2012. június 30-ig a rendelkezésre álló összegből 33,5 milliárd forintot hívtak le.

A sportági szakszövetségek (jégkorong, kézilabda, kosárlabda, labdarúgás, vízilabda) és a Magyar Olimpiai Bizottság eredetileg összesen 94,8 milliárd forint támogatást igényelt, ennek a 47 százalékát hagyták jóvá. A legtöbbet az MLSZ, 38,7 milliárd forintot, de neki ítélték meg a legnagyobb arányban a támogatást: a kért összeg 70,7 százalékát, vagyis 27,4 milliárd forintot.

Ha megnézzük a begyűjtött támogatások és a jóváhagyott támogatások arányát, a labdarúgás tudta a legrosszabbul hasznosítani az elnyert pénzt. A focistáknál a jóváhagyott igényeket 72 százalékosan tudták feltölteni támogatásokkal, míg a jégkorongozók esetében ez 97 százalék. Ez utóbbiaknak ítélték meg a legkevesebb támogatást 2011/2012-re: 2,4 milliárd forintot, a kért összeg 20,9 százalékát - olvasható az Átlátszó cikkében.

Az MLSZ az eddig teljesen nyitott adatbázisát csak az érintettek számára tette elérhetővé és jelszóval lezárta. A 2012/2013-as időszakra a legnagyobb támogatási igény focicsapatoktól érkezett közel 58 milliárd forint értékben, ehhez 20 milliárd forint önrészt tudnának biztosítani. A kézilabdások 21,9 milliárd forint támogatást kértek, a vízilabdások 9,4 milliárdot, a kosárlabdázók 7,9 milliárdot, a vízilabdázók pedig 5,3 milliárdot.

Összesen 1992 kérelmet adtak be, ebből 1330-at a focisták. Az egyesületi igények teljes összege 102,4 milliárd forint. A szövetségek közül csak az MLSZ igényelt 10 milliárdot meghaladó pénzt (13,5 milliárd forint), a kézilabda 1,5, a kosárlabda szövetség 1,3 milliárd forintot, a jégkorongozók 560 millió forintot, a vízilabdázók pedig 264 milliót. Látható, hogy a szakági szövetségek helyett inkább közvetlenül a csapatok kérik a támogatást - írja a lap.