A Pride volt az Orbán-rendszer temetési menete
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
"Bölcs döntés, hogy 2024-re már nem kandidálunk" – mondta José Ignacio Wert sportminiszter azután, hogy Madrid a Nemzetközi Olimpiai Bizottság múlt szombati szavazásán, ahol a 2020-as rendezőről határozott a NOB, már az első körben kiesett, és Tokió nyert Isztambul előtt.
A spanyol főváros sorozatban most harmadszor pályázott sikertelenül, de elbukott korábban is, az 1972-es színhely kijelölésekor, amikor is München győzött vele szemben.
A további próbálkozásról való lemondás mögött nem csupán presztízs- és gazdasági megfontolások állhatnak, hanem az a logikusnak tetsző érv is, hogy 2024-ben aligha adhatna otthont Madrid az olimpiának.
A korábbi rotációs gyakorlatnak megfelelően a 2016-os riói és a 2020-as tokiói ötkarikás csúcstalálkozó után európai város lehet ugyan a következő befutó, csakhogy Madridnak ekkor olyan riválisokkal kellene megküzdenie, köztük Párizzsal, Berlinnel vagy Rómával, melyek jóval esélyesebbnek tűnnek nála.
