A szervezőbizottság vezetői Szocsiban tartott hétfői sajtókonferenciájukon azt mondták, hogy eleve sokkal kisebb büdzsével terveznek, mint amennyibe például a most zajló oroszországi olimpia kerül: hatmilliárd dollárból szeretnék kihozni az egész eseményt. Közlésük szerint ebből 3,5 milliárdra rúgna a közpénzekből származó rész, amelybe a közberuházások és a biztonsági kiadások tartoznának, a többit a magánszféra állná.
Gond viszont, hogy az állami garanciavállalás késik, és amint arról Stian Berger Roesland, Oslo polgármestere beszélt, lehet, hogy a norvég törvényhozás legkorábban nyáron vagy még később, csak ősszel szavaz az ügyben. Csakhogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság az öt jelölt közül júliusban választja ki azokat a városokat, amelyek az úgynevezett szűkített listára kerülnek, és kormánygarancia híján Oslo könnyen fennakadhat a NOB szűrőjén. Az sem a norvég főváros malmára hajtja a vizet, hogy lakóinak egyelőre csupán kevesebb mint ötven százaléka támogatja az olimpiarendezést.
Oslo mellett a skandináviai térségből Stockholm jelentkezett még korábban a 2022-es játékokra, a múlt hónapban azonban a túlságosan is magasnak ítélt költségek miatt a svéd főváros visszalépett.
Kandidál ugyanakkor Peking (Csangcsiakou várossal együtt), továbbá Kazahsztánból Almati, Ukrajnából Lviv, Lengyelországból pedig Krakkó (Zakopane és a szlovákiai Jasna bevonásával).
