A sportközgazdász szerint a magyar labdarúgás a válogatott sikeres Európa-bajnoki szereplésével kis lépést tett felfelé, de "még mindig csak a hegy lábánál van".
Muszbek Mihály ezt azon a sajtóbeszélgetésen jelentette ki, amelyen a magyar futball elmúlt másfél évéről készített, 6. Sportgazdasági Nagyító elnevezésű elemzését ismertette. Hozzátette: a válogatott eredményei alapot teremettek arra, hogy középtávon remény legyen a magyar labdarúgás felemelkedésre, de nagy hiányosságnak érzi az utánpótlásképzést, mert szerinte az akadémiák drágán és szakmailag rosszul működnek.
Muszbek úgy látja, az is komoly probléma, hogy a szurkolók elfordultak a klubcsapatoktól, bár az NB I. átlagnézőszáma öt százalékkal emelkedett a 2014/15-ös idényhez képest, de a 2639 fő még mindig a felénél is kevesebb, mint amennyi a gazdaságos működéshez kellene. A sportközgazdász szerint az is probléma, hogy nincs gazdasági alapja a magyar futballnak, és abban 30-60 százalékban vannak jelen a közpénzek.
Hasonló következtetésre jutott a Double Pass belga tanácsadó cég, amely három éven keresztül vizsgálta a magyar akadémiákat. Jelentésükben többek között azt is megállapították, hogy a megfigyelt edzések intenzitása gyakran volt alacsony, és hogy túlzottan eredménycentrikus az utánpótlás.
Lesújtó jelentés készült a magyar futballakadémiákról
Az MLSZ közzétette a Double Pass belga tanácsadó cég jelentését a Magyarországon működő 15 utánpótlás akadémiáról. Az értékelésükben megfogalmazott tapasztalatokra finoman szólva sem lehet büszke a hazai szakma. A jelentés szerint a rendesen megtámogatott Puskás Akadémia még a magyar élvonaltól is elmarad.
Mennyivel növekszik egy férfi értéke, ha tizenöt centivel magasabb? Mennyi esélye van párt találnia egy társkeresőn egy kedves, átlagosan kinéző, átlagosan jól kereső nőnek, ha nincs semmi speciális tulajdonsága? Mi a társkeresés beépített kockázata? Egy harminckilenc éves nő még harmincasnak számít? Kritika a Többesélyes szerelem című filmről.
