Életében nem először minősítették a minap faragatlan tuskónak az 58 éves amerikai John McEnroe-t. Most megjelent második önéletrajzának egyik promóciós interjújában azt mondta ugyanis, hogy a nők között 23 Grand Slam-győzelmet begyűjtött – és éppen terhes – Serena Williams csupán valahol a 700. hely környékén lenne a férfiak világranglistáján. A teniszlegenda nem csak a nőknek szól be. A brit BBC wimbledoni kommentátoraként a múlt héten Novak Djokovicot bőszítette fel, amikor azt mondta, a volt szerb világelső formahanyatlásának az oka a magánéleti problémájában rejlik, ahogy a golfozó Tiger Woodsét is ez okozta 2009-ben.

John Patrick McEnroe 1959-ben a németországi Wiesbadenben született, ahol ír származású apja akkor az amerikai légierő kötelékében állomásozott. Alig volt egyéves, amikor a család visszaköltözött New Yorkba, ahol még két fiúval gyarapodtak. A jól menő ügyvéddé vált apának köszönhetően McEnroe kényelmes körülmények között nőtt fel, és korán kiderült, hogy kivételesen tehetséges a teniszben. Magániskolába és menő teniszakadémiára járt, ahol kiütközött a rá később is jellemző temperamentuma. Az apja és az akkori edzője 15 éves korában megpróbálta leszoktatni a dühkitörésekről, ám miután higgadtan minden meccsét elveszítette, beletörődtek, hogy McEnroe a tirádáival fűti fel magát a győzelemre.
Még amatőrként próbált szerencsét gyerekkori teniszpartnerével, Mary Carillóval az 1977-es francia nyílt bajnokságon, ahol első nekifutásra megnyerték a vegyes párost. Röviddel később az 1968 óta tartó nyílt érában – amikor már valódi profik is csatlakozhattak a névleges amatőrökhöz – elsőként jutott el a négy Grand Slam-torna egyikén, Wimbledonban a selejtezőből egyenesen az elődöntőig, ahol honfitársa, Jimmy Connors állította meg. McEnroe sikerszériája két évvel később indult el, amikor 1979-ben nyert az amerikai nyílt bajnokságon, amit még háromszor ismételt meg. Wimbledonban háromszor győzött, és 1984-ben a párizsi Roland Garros salakpályáján is nyerhetett volna, de a csehszlovák Ivan Lendl kétjátszmás hátrányból diadalmaskodott a fáradó, s a reklamálásaival a saját lendületét megtörő McEnroe-val szemben. 1984 egyébként a pályán nem erőteniszt játszó, hanem a labdák röptét megoldandó geometriai feladványnak tekintő, kitűnő csuklójú McEnroe legjobb éve volt: azóta is megdöntetlen rekordként 82 győzelem mellett csak három vereség csúszott be.

A legjobb mérkőzésének mégis egyik vereségét tartja. Az 1980-as wimbledoni finálé negyedik játszmájában több mint húszperces küzdelem után 18:16-ra nyerte a rövidítést – az ötödik szettet és vele a meccset viszont elbukta a svéd Björn Borggal szemben. A svájci Roger Federer és a spanyol Rafael Nadal 2008-as wimbledoni ütközetéig ezt tekintették minden idők legjobb teniszcsatájának. McEnroe, amennyire utálta Connorst, annyira tisztelte Borgot, és szinte könyörgött legendás ellenfelének a folytatásért, amikor az a vele szemben elveszített 1981-es amerikai döntő után úgy határozott, nem játszik több Grand Slam-tornán, majd 1983-ban, 26 évesen teljesen visszavonult.
McEnroe a dührohamaival is maradandót alkotott. Az 1981-es wimbledoni első győzelme után emiatt nem fogadta rögtön a tiszteletbeli tagjai közé a rendező All England Club, amire ő a gálavacsora bojkottjával válaszolt. Legismertebb kifakadása, a You Cannot Be Serious (Nem mondhatod komolyan) első önéletrajzának a címe is lett. Kevésbé volt szalonképes az, amit 1990-ben az ausztrál bajnokságon a mérkőzésvezetőnek odavetett, s amiért a nyílt korszak első teniszezőjeként elvették tőle a meccset. Mint később mondta, nem tudta, hogy az új előírások szerint már nem négy, hanem három szabálysértés után jár a kizárás. Korábban vészjóslóan pattogtatta az ütőjén a labdát az egyik vonalbírónő előtt, majd földhöz vágta az ütőjét.
A pályafutása során 77 egyéni és 77 páros (plusz egy vegyes páros) tornagyőzelmet aratott, 170 héten át vezette a világranglistát, és éveken keresztül az amerikai Davis Kupa-csapat rendelkezésére állt, míg társai pénzes tornák miatt rendre lemondták a részvételt. McEnroe azt az egymillió dolláros csekket is visszautasította, amit azért ajánlottak, hogy a dél-afrikai apartheid rezsim által szervezett bemutató tornán vegyen részt. Pénzdíjakból összesen 12,5 millió dollárra tett szert, a teljes keresete pedig meghaladja a százmilliót. A visszavonulása után önmagát alakítva feltűnt tévésorozatok epizódjaiban, s 2002-ben a The Chair nevű kvízshow házigazdája volt az ABC tévétársaságnál.
McEnroe – akiről Andy Warhol portrét készített, ami a teniszsztár otthonában lóg – galériát nyitott New York Soho bohémnegyedében, és évek óta a nagy tenisztornák csípős nyelvű szakkommentátora. Az első felesége Taum O'Neal volt – aki az apja, Ryan O'Neal főszereplésével készült Papírhold című filmben nyújtott alakításáért 1974-ben, tízévesen Oscar-díjat kapott –, ám az 1986-ban kötött frigy viharos évek után 1994-ben csúnya válással végződött. Végül O'Neal drogproblémái miatt az odaadó apaként ismert McEnroe kapta meg mindhárom gyerekük felügyeleti jogát. McEnroe 1997-ben vette el Patty Smyth rockénekesnőt, akitől két lánya született, és együtt nevelték fel a felesége első házasságából származó gyereket is. Sokáig hobbija volt a rockzene, gitározni Eric Clapton tanította, s fellépni is szeretett, de azt senki sem állította róla, hogy jól énekelne.